Idén több, nagyszabású tőzsdei kibocsátás érkezik olyan, a mesterséges intelligenciához köthető vállalatoktól, amelyek széles közfigyelmet és nagy befektetői lelkesedést váltanak ki. A listán szerepel a SpaceX közeli IPO-ja, továbbá az Anthropic és feltételezhetően az OpenAI várható tőzsdei debütálása. A vállalatok célja tízmilliárd dollárok bevonzása, miközben a legtöbbjük még távol van a nyereségességtől.
A tőzsdeindexek szerepe növekszik
A tőzsdeindexeket követő alapok és ETF-ek egyre nagyobb arányban vannak jelen a piacokon: ezek a termékek befektetési mandátumuk alapján az indexben betöltött súlyhoz igazítva vásárolnak részvényeket, gyakran függetlenül az aktuális árazástól. Emiatt az indexek készítői — köztük a Nasdaq, a Russell-indexeket kezelő FTSE, illetve az S&P 500 összeállítói — azon dolgoznak, hogy az új belépők minél hamarabb bekerülhessenek a mutatókba.
Javasolt és bevezetett szabályváltozások
A Nasdaq egy javasolt szabálya növelné a SpaceX és hasonló nagy kibocsátók súlyát az ő mutatóiban. Van olyan index, amelybe már öt kereskedési napon belül fel lehet kerülni, míg az S&P 500 megfontolja a bekerüléshez szükséges időszak 12 hónapról 6 hónapra csökkentését, valamint a nyereséghez kötött kritérium eltörlését. Ezek a módosítások gyorsabb indexbe kerülést tennének lehetővé a nagy IPO-k számára.
Mesterséges kereslet és a befektetési dinamika
A javasolt és egyes esetekben már életbe léptetett szabályok hatására jelentős, „mesterséges” kereslet alakulhat ki olyan cégek részvényei iránt, amelyek eddig nem produkáltak profitot, és ahol a bevezetési értékeltség a bevételek többszöröse. A cikk példaként említi, hogy a SpaceX bevezetési cégértéke körülbelül százszorosa lehet éves bevételének. Emellett sok ilyen kibocsátásnál a piacon elérhető közkézhányad kezdetben viszonylag alacsony, mert a korábbi befektetők szerződéses záradékai miatt nem adhatják el azonnal részvényeiket.
A gyors indexbe kerülés mérhető hatása
A Bloombergre hivatkozva a forrás felhívja a figyelmet a Center for Research in Security Prices (CRSP) által készített US Total Stock Market Indexre, amely híresen gyorsan veszi fel a nagy IPO-k vállalatait, és ezt az indexet mintegy 1 800 milliárd dollár követi — például a Vanguard Total Stock Market alap és ETF. Egyes kutatások szerint az indexbe kerülés önmagában jelentős árhatást gyakorol: a CRSP-index esetében már az ötödik kereskedési napon történő felvétel körülbelül 15 százalékpontos felülteljesítéssel járhat.
Piaci következmények és kritikák
Ebből adódóan a mesterséges intelligencia „sztárrészvényeit” nem csak technológia- vagy Elon Musk-rajongók vásárolhatják meg, hanem az áraktól függetlenül vásárló indexkövető alapok is, amelyek sok esetben az amerikai nyugdíjmegtakarítások fontos részét alkotják. A kritikusok szerint az indexösszeállítók úgy alakítják a szabályokat, hogy azok kedvezzenek az új belépőknek, miközben az indexek elvileg a tőzsde egészének teljesítményét hivatottak tükrözni az áraik alapján.
Egy lehetséges kockázat: a piac szerkezeti torzítása
Ha több index egyszerre fogadja be a friss részvényeket, vagy ha a Nasdaq megnöveli ezek súlyát, előfordulhat, hogy a piaci keresletet nem a cégek fundamentumai, hanem az indexek szabályrendszere generálja. Ez hiányt okozhat a kereskedhető részvényekből, ami a shortosok kiszorításához hasonló, szerkezetből fakadó ármozgásokat eredményezhet. Ilyen környezetben a részvényárak alakulását a piac szerkezete, nem feltétlenül a vállalatok középtávú kilátásai határozzák meg.
Következtetés
A nagy AI-hoz köthető IPO-k és az indexkészítők gyorsító intézkedései rövid távon jelentős vásárlói keresletet támaszthatnak a friss részvények iránt. Ugyanakkor mivel sok ilyen cég még nem profitábilis és kis a közkézhányaduk, a gyors indexbe kerülés piaci torzulásokhoz és olyan árfolyammozgásokhoz vezethet, amelyeket nem a vállalati fundamentumok, hanem a befektetési termékek szerkezete mozgat.
