Alphabet, Amazon, Meta és Microsoft nyilvánosan elismerték, hogy a mesterséges intelligencia iránti gyorsan növekvő kereslet akadályozza korábbi vállalati vállalásukat a üvegházhatású gázok koncentrációjának nem növelésére. Az Associated Press beszámolója szerint ezek a cégek azért fordulnak átmenetileg nagyobb mértékben fosszilis energiahordozók, elsősorban földgáz használata felé, hogy kielégítsék az adatközpont‑kapacitás bővülését. (Megjegyzés: Andrew Ng az Amazon igazgatótanácsának tagja.)
Mit csinálnak a cégek és hogyan hat ez a kibocsátásokra
Az elmúlt években a vezető technológiai vállalatok villamosenergia‑felhasználása jelentősen nőtt, és ezzel együtt az üvegházhatású gázok kibocsátása is emelkedett, bár párhuzamosan folynak erőfeszítések az emissziók csökkentésére. A cégek ugyan beruháztak szélerőművekbe, naperőművekbe, geotermikus és nukleáris fejlesztésekbe, de a gyorsan emelkedő energiaigény kielégítésére egyre több helyen építenek vagy finanszíroznak földgáz‑erőműveket.
-
Alphabet a 2024‑es Environmental Reportban a 2030‑as nettó nulla célját „holdraszállásnak” nevezte; 2024‑ben a vállalat visszavont korábbi, karbonsemleges működésre vonatkozó ígéretét. Bár 2024‑ben az adatközpontok és irodák energiaellátásának 66 százaléka származott karbonmentes forrásokból és a számítási egységre jutó kibocsátás jelentősen csökkent, a teljes üvegházhatású‑gáz kibocsátás 2019 és 2024 között 54 százalékkal nőtt. Beszámolók szerint az észak‑texasi adatközpont részben földgáz‑erőművek által lesz energiaellátva. Alphabet beruházott fejlettebb geotermikus és nukleáris megoldásokba is, de ezek még nem állnak rendelkezésre elég nagy léptékben.
-
Amazon a legfrissebb Sustainability Reportjában azt emelte ki, hogy az AI skálázásának egyik legnagyobb kihívása az energiaigény növekedése. A vállalat Mississippi és Indiana államokban beruházott földgáz‑erőművekbe, hogy a közeli adatközpontok energiaigényét biztosítsa. Amazon a nukleáris energiát kulcsfontosságúnak tartja a karbonsemlegesség eléréséhez, de az erre tervezett források várhatóan csak a 2030‑as években lépnek működésbe. Amazon teljes szén‑dioxid kibocsátása 2019 óta 33 százalékkal nőtt.
-
Meta legutóbbi fenntarthatósági jelentése szerint a nettó nulla felé vezető út új technológiáktól, beszállítóktól és globális együttműködéstől függ. A vállalat saját, gázüzemű erőműveket épít adatközpontjai energiaellátásához, köztük egy, a cég eddigi legnagyobb, 5 gigawattos létesítményt Louisiana rurális területén. Meta beruházott olyan projektekbe is, amelyek 2035‑re akár 6,6 gigawatt új vagy meglévő zöld energiát támogathatnak, beleértve a geotermikust, a nukleáris tárolást és energiatárolást a szél‑ és napenergia jobb kihasználásához. A vállalat teljes kibocsátása 2020 és 2024 között több mint 60 százalékkal emelkedett, miközben adatközpontjai áramfogyasztása közel megháromszorozódott.
-
Microsoft korábbi jelentései a 2030‑as célt — több üvegházhatású gázt eltávolítani, mint amennyit kibocsát — hangsúlyozták, de a legfrissebb kiadvány ezt a célt „maraton‑nak, nem sprintnek” nevezte. A Microsoft nemrég megállapodást írt alá a Chevronnal egy földgáz‑erőmű építéséről, egyidejűleg egy 20 éves megvásárlási szerződéssel a New York állambeli Three Mile Island atomerőmű újraindítására vonatkozóan, amelynek reaktiválását 2027‑re várják. 2020 óta a Microsoft teljes kibocsátása 23 százalékkal nőtt és villamosenergia‑fogyasztása több mint megduplázódott.
Történelmi keret és vállalati kötelezettségek
A 2015‑ös párizsi klímaegyezmény után sok vállalat vállalt nyilvános klíma‑célokat. Például több mint 600 vállalat írt alá The Climate Pledgeet, amelyet 2019‑ben az Amazon és a Global Optimism alapított: ez nettó nulla üvegházhatású‑gáz kibocsátást ígér 2040‑re. A Science‑Based Targets kezdeményezés 2015‑ös indulása óta azt követeli, hogy a vállalati célok illeszkedjenek a párizsi célkitűzésekhez. A legnagyobb AI‑cégek ezeket az elveket elfogadták és évről évre jelentéseket adnak ki a teljesítményükről.
Miért számít ez?
2024‑ben a globális villamosenergia‑fogyasztás mintegy 1,5 százalékát tették ki az adatközpontok, míg az Egyesült Államokban ez az arány 4,4 százalék volt — az amerikai adat szerint ez a részarány néhány éven belül akár 12 százalékra is nőhet. A nagy AI‑vállalatok korábban számítottak arra, hogy elegendő tiszta energia áll rendelkezésre, de a hirtelen felpörgő kereslet sok esetben a fosszilis tüzelőanyagokhoz való visszatéréshez vezet.
Záró megjegyzés
A top AI‑cégek jelentős beruházásokat tettek megújuló energiákba és fejlett forrásokba, például nukleáris és geotermikus projektekbe. Ezek azonban még nem skálázhatók a szükséges mértékben, ezért a vállalatok átmenetileg földgáz‑erőművekhez nyúlnak. Ez aggasztó trend ugyan, de a jól működtetett adatközpontok munkamennyiségre vetített hatékonysága továbbra is magas, és van remény arra, hogy későbbi hatékonyságnövekedések kiegyensúlyozzák a kibocsátások emelkedését.
