A globális és hazai tapasztalatok alapján az AI-projektek jelentős része megakad a kísérleti fázisban, vagy olyan módon költik rájuk a forrásokat, hogy azok nem hoznak üzleti értéket — hívja fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Stylers Group alapító tulajdonosa és AI-stratégiai tanácsadója. Felhívja a figyelmet arra is, hogy pénzügyi értelemben a projektek mindössze körülbelül 5 százaléka térül meg, és az ennél bekövetkező megtérülés háromnegyede a fejlesztéseket megvalósító cégek 20 százalékánál koncentrálódik.
Mi a különbség stratégia és ad hoc megközelítés között?
Laczkó Gábor szerint azok a szervezetek, amelyek kiforrott AI-stratégia mentén építkeznek, akár kétszer nagyobb eséllyel érnek el sikeres projekteket, mint azok, akik ad hoc módon vezetnek be megoldásokat, nem terjesztik ki a fejlesztéseket az egész szervezetre, és nem vonják be a munkavállalókat a kezdeti lépésektől.
A szakember hangsúlyozza: az AI-t nemcsak egy újabb eszközként kell kezelni, hanem működési képességként. Egy pilot projekt elindítása viszonylag egyszerű lehet, de valódi üzleti hatást csak akkor ér el egy szervezet, ha az AI beépül a napi döntéshozatalba és a működési folyamatokba. Szerinte az AI ma már elsősorban szervezeti kérdés, nem csupán technológiai.
Hol csúsznak el a vállalatok? — az öt rendszerhiba
A Stylers Group szakértői egy ingyenes, gyakorlati szemléletű e-bookban ismertetik azokat a visszatérő, rendszerszintű hibákat, amelyek miatt a cégek észrevétlenül pazarolják a költségvetésüket. A kiadvány öt fő problémát azonosít:
- Elakadás chatszinten — a kognitív workflow hiánya
- Sok szervezet az AI-t egyszerű promptolásra korlátozza (például szövegírásra vagy gyors válaszok generálására). Ezek hasznosak lehetnek, de önmagukban ritkán teremtenek üzleti értéket. Valódi előrelépéshez az AI-t strukturált, több lépéses folyamatokba kell integrálni, hogy komplex feladatokat támogasson.
- A mindset-gát — „az AI majd megcsinálja helyettem”
- Gyakori tévhit, hogy az AI önállóan megoldja a problémákat. Ez passzív használathoz vezet: a dolgozók nem sajátítják el az együttműködéshez szükséges készségeket. A siker aktív, tudatos ember–gépmunka együttműködést igényel.
- A „siló-AI” — amikor a szervezeti egységek nem kommunikálnak
- Sok vállalatnál különböző részlegek párhuzamosan, összehangolás nélkül vezetnek be AI-eszközöket. Ez duplikációhoz, párhuzamos fejlesztésekhez és fragmentált tudáshoz vezet, miközben a valódi érték akkor keletkezik, ha az AI-megoldások szervezeti szinten integráltan működnek.
- A „shadow AI” kockázata — kontroll nélküli eszközhasználat
- Alkalmazottak gyakran saját, nem ellenőrzött eszközöket használnak. Rövid távon ez hatékonyságnövekedést hozhat, de hosszabb távon komoly adatbiztonsági, megfelelőségi és kockázatkezelési problémákat eredményezhet. A vállalatoknak nem feltétlenül tiltaniuk kell az ilyen használatot, hanem szabályozott keretek közé kell terelniük.
- Az AI-transzformáció félreértelmezése — nem csupán IT-projekt
- Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az AI bevezetését kizárólag IT-projektként kezelik. Valójában ez szervezeti átalakulást követel meg: a folyamatok, a döntéshozatal és a vállalati kultúra is változik. Azok a cégek, amelyek erre a holisztikus átalakulásra fókuszálnak, nagyobb eséllyel teremtik meg az üzleti értéket.
Gyakorlati példa: onboarding-asszisztens
Egy onboardingot támogató AI-asszisztens például nem lesz hatékony, ha nem naprakész belső anyagokra épül és nincs beillesztve a meglévő betanulási folyamatba. Ugyanakkor egy jól integrált megoldás rövid időn belül kézzelfogható hatékonyságnövekedést eredményezhet.
Mit kínál a Stylers Group e-bookja?
A Stylers Group ingyenes e-bookja gyakorlati tanácsokkal szolgál arra vonatkozóan, hogyan lehet az AI-t a kísérleti szintről a valódi üzleti értéket előállító működési képességgé fejleszteni. A kiadvány célja, hogy segítsen a vállalatoknak elkerülni a leggyakoribb csapdákat és tudatosabban kialakítani AI-stratégiájukat, hogy a technológia szervezeti szinten beépülve hozza meg a várt üzleti eredményeket.
