A sport és a technológia kapcsolata ma már szorosabb, mint valaha. A mesterséges intelligencia (AI) egyre több területen jelenik meg a sportban: a személyre szabott edzéstervektől és teljesítményelemzéstől a nézői élmény gazdagításán át a tartalomgyártás automatizálásáig. Ugyanakkor a nagy sportesemények rendezésének feltételeit egyre inkább befolyásolják a környezeti és gazdasági fenntarthatósági elvárások.
Kutatás és szakértői vélemény
A PwC Global Sports Survey szerint a sportipar szereplőinek 59 százaléka még nem rendelkezik AI-stratégiával. A PwC kutatását és a rendezési szempontokat a PwC szakértője, Karsay Csanád és a PwC sporttanácsadói csapatának igazgatója, Kelemen Árpád részletezik.
AI a sportteljesítmény-elemzésben
Az AI különösen hatékony az adatalapú teljesítményoptimalizálásban: algoritmusok nagy mennyiségű statisztikát és mozgásmintát elemeznek, és képesek például non‑kontakt sérülések előrejelzésére. A PwC felmérése szerint a közép-kelet európai válaszadók 21 százaléka már alkalmaz ilyen célra fejlesztett AI‑algoritmusokat. A PwC által fejlesztett modell biomarkerek, edzésterhelés és historikus sérülésadatok alapján számítja ki egy játékos non‑kontakt sérülésének valószínűségét, és segíti az edzői stábot a terhelés optimalizálásában; ezt a modellt már egy magyarországi akadémián is alkalmazták.
AI a közvetítésekben és nézői élményben
A nézők is profitálnak az AI-ból: a mesterséges intelligenciát használó közvetítések valós idejű elemzéseket, interaktív vizualizációkat és részletes statisztikákat kínálnak. Példaként az Amazon Prime Video NFL‑közvetítéseiben alkalmazott megoldásokat említik: a "Defensive Vulnerability" a védekezés gyenge pontjait jelzi, a "Pressure Alert" előre jelzi a veszélyes közeledéseket az irányítóhoz, a "Coverage ID" pedig a védekezési sémák azonosításában segít. Ezek az eszközök mélyebb taktikai megértést és dinamikusabb nézői élményt biztosítanak.
Tartalomgyártás és generatív AI
A genAI‑eszközök egyre gyakrabban automatizálják az időigényes tartalomkészítési feladatokat: mérkőzés‑összefoglalók, statisztikai elemzések, grafikai anyagok és közösségi média posztok gyorsan előállíthatók. Az AI‑alapú képgenerátorok és szövegíró rendszerek költséghatékonyabb működést tesznek lehetővé, így a szakemberek több erőforrást fordíthatnak stratégiai döntésekre és innovációra.
A rendezési szempontok átalakulása
A nagy sportesemények rendezése változó megközelítést kíván: a globális trendek a közös rendezés, a meglévő infrastruktúra jobb kihasználása és a pénzügyi megtérülés hangsúlyozása felé mutatnak. Az elmúlt évek példapárosításai között említik, hogy a 2026‑os labdarúgó‑világbajnokságot az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen rendezi, a 2030‑as torna pedig több kontinensen több ország bevonásával zajlik. A jégkorong‑világbajnokság is több éve több helyszínen kerül lebonyolításra.
Magyarország példáját is felhozzák: a 2022‑es tornánál a rendezési jogot az utolsó pillanatban Tampere kapta meg, miután Oroszországtól megvonták; Magyarország pályázott, de a kormánygarancia visszavonása miatt nem valósult meg a rendezés. A közös rendezés nemcsak a költségek megosztását teszi lehetővé, hanem a meglévő létesítmények jobb kihasználását is.
Regionális különbségek: Közép‑Kelet‑Európa vs. fejlettebb régiók
Míg Nyugat‑Európában és Észak‑Amerikában a költséghatékonyság és a fenntarthatóság miatt inkább a meglévő létesítményekre támaszkodnak, Közép‑Kelet‑Európában a sporteseményekhez kapcsolódó beruházásokat sokan még mindig katalizátorként értékelik. A régió válaszadói nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a világesemények infrastrukturális fejlesztéseket hoznak, és hosszú távon növelik a turizmust és a presztízst. Ennek következtében a közép‑kelet‑európai országok továbbra is jelentős összegeket fordítanak sportinfrastruktúra‑fejlesztésre.
Előnyök és a figyelembe veendő hatások
A nagy események előnyei közé tartozik a helyi lakosság fizikai aktivitásának ösztönzése, a turizmus élénkítése és egyéb gazdasági‑társadalmi hatások. Ugyanakkor gyakran alulbecsülik a kapcsolódó közlekedési és egyéb kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének jelentőségét; például a párizsi olimpia esetében a források nagy része metróépítésre és városi közlekedési beruházásokra irányult.
Mit érdemes mérlegelni pályázatkor és rendezéskor?
A PwC és a szerzők által javasolt gyakorlati szempontok a következők:
- Meglévő infrastruktúra kihasználása a felesleges új építkezések csökkentésére.
- Energiahatékony és megújuló energiaforrások alkalmazása a helyszínek ellátására.
- Hatékony hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás a rendezvény alatt.
- Helyi gazdaság előnyben részesítése, beszállítók és szolgáltatók bevonása.
- A helyi közösségek aktív bevonása a szervezésbe és lebonyolításba.
- Társadalmi felmérések készítése az eseményhez való helyi hozzáállás megismerésére.
Ezek a szempontok egyszerre szolgálják a gazdasági megtérülést, a környezeti felelősségvállalást és a rendezvény társadalmi elfogadottságát.
Következtetés
A mesterséges intelligencia és a fenntarthatósági elvárások együttesen alakítják át a sportipart és a megaesemények rendezésének logikáját. Bár az AI számos előnyt kínál a teljesítményoptimalizálástól a nézői élmény fokozásáig, a PwC felmérése rámutat arra, hogy a szereplők többsége még nem alakított ki átfogó stratégiát a technológia alkalmazására. Ugyanakkor a rendezési döntésekben egyre nagyobb szerepet kap a pénzügyi megtérülés, a meglévő infrastruktúra használata és a fenntarthatóság — ezek a tényezők különösen fontosak a pályázatok és a megvalósítások tervezésekor.
Szakértőink írása a PwC kétheti "A jövő vállalata" hírlevélében jelent meg a hvg360-on.
