A Portfolio székesfehérvári KKV-fórumán a vállalkozások versenyképességét befolyásoló gyakorlati témák kerültek terítékre: hogyan lehet konkrét üzleti eredményt elérni a mesterséges intelligenciával, milyen megfelelőségi kockázatokra kell ügyelni, miért érdemes előre felkészülni a 2026 körüli uniós pályázati hullámra, és hol lehet gyors megtérülést elérni energiahatékonysági intézkedésekkel és tudatos energiabeszerzéssel.
Milyen szerepe lehet az AI-nak a KKV-knál?
A fórum AI-paneljében többen azt emelték ki, hogy a hazai cégeknél az AI-kiaknázás sok helyen még a korai fázisban van. Illés Kata, az Indivizo társalapítója szerint ez nem feltétlenül kudarc, hanem a digitalizáció hosszabb érési folyamatának része. Ugyanakkor az AI körüli élénk figyelem jó katalizátorként működik: rámutat olyan pontokra, ahol erőforrásokat lehet felszabadítani, folyamatokat egyszerűsíteni és adminisztrációt csökkenteni.
A panel egyik fontos következtetése az volt, hogy stratégiai szándék önmagában nem elég: a kezdeményezéseket le kell vinni a folyamatgazdák szintjére, és szükség van gyors, kézzel fogható sikerekre. Ha egy csapat látja, hogy például a dokumentálás, az ügyfélszolgálati válaszok vagy a beszerzési adminisztráció érezhetően gyorsabb lett, onnan könnyebb továbblépni. Illés rámutatott arra is, hogy a kezdeti túlzó elvárásokat sok helyen felváltotta a reálisabb kérdés: milyen emberi kontrollra és tudásra van szükség ahhoz, hogy az AI megbízhatóan működjön.
Gyors bevezetés kontra megfelelőségi kockázatok
Kiss Barna, a PILOUS Hungary ügyvezetője a gyártói oldal tapasztalatait ismertetve elmondta: az automatizáció, digitalizáció és AI egyszerre való bevezetésének lendülete miatt vissza kellett lépniük abból a „minden folyamatba AI-t” megközelítésből. A fókusz és priorizálás kulcsfontosságú.
Kiss hangsúlyozta a kockázatokat: oktatás és belső szabályozás nélkül az AI használata GDPR-problémákhoz és üzleti szempontból érzékeny információk kiszivárgásához vezethet. Emiatt sok esetben a kicsi, célzott alkalmazások — például repetitív ügyfélszolgálati vagy beszerzési feladatok automatizálása saját fejlesztéssel vagy külső partnerrel — működnek a legjobban.
Sárási Kata, a Norsk Hydro IT Compliance and Resilience Managere azt hangsúlyozta, hogy az AI mellett „fékekre” is szükség van: kontrollokra és biztonságos környezetre. Szerinte az AI inkább hosszabb távon infrastruktúra-jellegű réteggé válik, mint klasszikus projektté, ezért a bevezetésnél az auditálhatóság, szabályozhatóság és visszakövethetőség megteremtése a cél.
A panelben többször felmerült a Shadow AI jelensége: a kontroll nélküli, kipróbálás-szerű használat adatkezelési és reputációs kockázatot hordoz.
Pályázati felkészülés a 2026-os forrásokra
Madarász András, a Goodwill Consulting fejlesztési tanácsadója a fórumon a 2026 körüli uniós pályázati hullámra hívta fel a figyelmet: szerinte nem az fog nyerni, aki kivár, hanem aki már most előkészíti a pályázati alapokat. Külön kiemelte, hogy energetikai projektek esetén a tervezés és az energetikai számítások önmagukban hónapokat igényelhetnek, miközben a pályázati ablakok rövidek lesznek és nagy roham várható.
Madarász hozzátette: nem csak nagy, direkt brüsszeli projektek léteznek; kisebb, akár néhány tízezer eurós lehetőségek is elérhetők, ha a projekt mögött valós piaci igény áll.
Energiahatékonyság és energiabeszerzés mint gyors megtérülésű lehetőség
Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője az energiahatékonyság és az energiabeszerzés szerepét emelte ki. Az EU-n belül a magyar KKV-k gyakran az egyik legmagasabb energiaárakkal szembesülnek, így a megtakarítások és a tudatos beszerzés jelentős versenyelőnyt adhatnak.
Szalai szerint a fixáras szerződések a tervezhetőség miatt érthető választások, de jelenlegi árszinteken sok esetben költségesek lehetnek. A spot, tőzsdei indexált megoldásokat költséghatékonyabbnak tartja, nagyobb árkockázattal. Mint köztes opciót említette a „spotfix váltó” logikáját: indexált konstrukcióból lehet kedvező piaci helyzetben fix árra váltani.
Továbbá szó esett a zónaidős tarifákról: a nagy napelemes termelés miatt napközben sokszor alacsonyabb, olykor negatív árak adódnak. Példaként említette a napközbeni, hétvégi és az új „ritmus” tarifát, amely a beszámoló szerint körülbelül 35%-os különbséget kínálhat a kedvezményes és csúcsidős sávok között.
Záró panel: kontroll, költségek és diverzifikáció
A záró panelben gyakorlati, közvetlenül hasznosítható tanácsok hangzottak el a profit növelésére. Szalai Attila, a Magyarmet Finomöntöde operatív igazgatója kiemelte a részletes kontrolling és a költségtételek kérdőre vonásának fontosságát: indokolatlan juttatások, felesleges utazások, fölösleges energiafogyasztás vagy termelőüzemeknél a sűrített levegő veszteségei havi százezres nagyságrendű pazarlást okozhatnak.
A beszállítói kockázatok kezelésére Szalai Attila a diverzifikációt javasolta: kritikus alapanyagokra legalább három beszállítót ajánl, ahol ez nem megoldható, ott alternatív gyártást vagy folyamatok újratervezését.
Ferencz Kornél, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosa a hozzáállás fontosságát hangsúlyozta: a sorozatos válságok miatt érdemes a bizonytalanságot üzleti lehetőségként kezelni és adatalapú döntésekkel új irányokat kipróbálni, például új piacok felé nyitni. Mindkét panelista zárásként kiemelte az iparági tapasztalatmegosztás értékét: bizonyos területeken a partnerség és a közös kockázatkezelés ma versenyelőnnyé válhat.
Következtetések
A székesfehérvári fórum gyakorlatorientált üzenete az volt: az AI és az energiagazdálkodás gyakorlati, kis lépésekben megvalósított fejlesztései hozhatnak gyors, mérhető eredményeket, miközben a megfelelőség és a kontrollok kiépítése elengedhetetlen. Emellett az előre tervezett pályázati anyagok és a tudatos energiabeszerzés 2026 környékén differenciáló tényezők lehetnek a KKV-k számára.
