Üzlet

Technológiai és chiprészvények esnek a globális tőzsdéken, bizonytalanság a Fed és a közel-keleti feszültség miatt

A nemzetközi tőkepiacokon 2026.

Technológiai és chiprészvények esnek a globális tőzsdéken, bizonytalanság a Fed és a közel-keleti feszültség miatt
  1. július 17-én rossz hangulatban indult a kereskedés a nemzetközi részvénypiacokon. A befektetők egyszerre reagáltak a technológiai részvények és chipgyártók körüli eladási hullámra, az amerikai–iráni konfliktus újabb eszkalációjára, valamint a Federal Reserve kamatpolitikájával kapcsolatos bizonytalanságra.

Ázsiai piacok: chip- és AI-részvények a középpontban

Az ázsiai tőzsdéken széles körű esés bontakozott ki. Egyes jelentések szerint a Nikkei akár 5,24 százalékkal is lejjebb került, a Hang Seng 2,1 százalékos mínuszban állt, míg a CSI 300 körülbelül 0,81 százalékkal csökkent. Különösen a félvezetőipar és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalatok kerültek nyomás alá, miután a TSMC gyorsjelentése után a befektetők kezdtek inkább az árnyoldalakat árazni — a TSMC részvényárfolyama jelentősen esett, és az esemény áthúzódó hatást gyakorolt a szektorra.

Európa és Amerikai határidős piacok: gyenge nyitás várható

A vezető amerikai részvényindexek az előző napon eséssel zártak: a Dow Jones 0,2 százalékkal, az S&P 500 0,5 százalékkal, a Nasdaq pedig 1,6 százalékkal volt alacsonyabban. Az európai határidős indexek gyengébb nyitást jeleztek: a DAX 0,57 százalékos, a CAC 0,94 százalékos, a FTSE pedig 0,54 százalékos esést vetített előre. Az amerikai határidős indexek ugyancsak gyengélkedést mutattak: a Dow Jones határidős -0,75%, az S&P 500 -0,83%, a Nasdaq -1,44% körül mozogtak.

Budapesti börze: mérsékelt esés az első órákban

A magyar tőzsde mozgása is illeszkedett az általános kilátásokhoz: a BUX index a nyitást követően 0,3 százalékkal esett. A hazai blue chipek közül az OTP papírjai vezették a lejtmenetet 0,7 százalékos mínusszal. A Richter és a MOL a nyitás után nagyrészt stagnáltak, míg a Magyar Telekom árfolyama 0,2 százalékkal emelkedett.

Vállalati hírek, amelyek növelték a bizonytalanságot

  • SpaceX: a második Starship V3 teszt indítását a vállalat rendszere az utolsó pillanatban automatikusan megszakította. A biztonsági funkció megfelelő működése ellenére a sikertelen rajt csalódást okozott, és a SpaceX részvényei a kereskedés során az IPO árfolyama alá süllyedtek, majd a zárás utáni kereskedésben tovább estek.
  • TSMC: a világ legnagyobb bérchipgyártója ugyan vártnál jobb negyedéves számait tette közzé, de a beszámoló után a befektetők inkább a kockázatokat kezdték árazni; a TSMC részvényeinek esése magával rántotta az egész ázsiai chipgyártó szektort.
  • Volvo: a svéd autógyártó gyengébb második negyedéves eredményekről számolt be, amelyet többek között a kínai autópiac gyengülése, az elektromos autók iránti csökkenő kereslet és az új modellek bevezetésével járó költségnövekedés okozott. A Volvo szerint az év második felében javulás várható, ha az európai és az amerikai piacok élénkülnek.

Egyéb fontos piaci adatok és irányok

A cikkben összegzett táblázat alapján a fontosabb mozgások közül kiemelhetők: a Nasdaq éves hozama továbbra is jelentős emelkedést mutat (idényen belül +15,0%), a Nikkei idén kiemelkedően teljesít (+32,8% év-to-date a táblázat szerint), míg a Brent olajár év eleje óta közel 39,8 százalékkal emelkedett. A 10 éves amerikai állampapírhozam 4,56%-on állt, a 10 éves német hozam 3,11%-ra emelkedett, a 10 éves magyar állampapírhozam pedig 5,46%-on szerepelt.

Miért számít ez?

A piaci mozgások azt jelzik, hogy az inflációs kilátások, a jegybanki politikák és geopolitikai feszültségek (az amerikai–iráni konfliktus) együttesen növelik a kockázatkerülést a befektetők körében. Emellett a technológiai és félvezető szektor rövid távú kilengései, valamint nagy vállalati események (SpaceX indítási kudarca, TSMC gyorsjelentése, Volvo gyenge eredménye) átmeneti likviditási és értékeltségi nyomást eredményeznek.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak.