Komoly eladási hullám söpört végig a New York-i piacokon csütörtökön, miután az Alphabet és a Tesla gyorsjelentése újra előtérbe hozta az MI-fejlesztések növekvő költségeivel kapcsolatos aggodalmakat. Ezt tovább rontotta a közel-keleti feszültség miatti Brent-olaj árának 100 dollár fölé emelkedése, ami ismét élénkítette az inflációs félelmeket.
Indexmozgások és technológiai részvények
A Nasdaq több mint két hónapos mélypontra süllyedt, és már több mint 7 százalékkal marad el a június elején felállított történelmi csúcsától. Az S&P 500 és a Dow Jones egyhónapos mélypontot ért el a csütörtöki kereskedés első felében. A technológiai részvények különösen erős nyomás alá kerültek: Alphabet részvényei 7,3 százalékot veszítettek értékükből, miután a Google anyavállalata növelte tőkekiadási terveit és története során először negatív szabad cash flow-ról számolt be. A piac ezt annak a jeleként értelmezte, hogy az MI-fejlesztések finanszírozása egyre nagyobb terhet jelent a vállalatok számára.
A Tesla sem úszta meg a pofont: az elektromosautó-gyártó papírjai 12,2 százalékkal zuhantak, miután a társaság a második negyedévben több mint két év után először negatív szabad cash flow-t jelentett. A két gyorsjelentés ismét előhozta a piac egyik központi kérdését: képesek lesznek-e az MI-be ömlő jelentős beruházások a várakozások szerinti megtérülést produkálni, amely igazolná a technológiai részvények magas értékeltségét.
Hazai hatások és más szektorok
A magyar piacot sem hagyta érintetlenül a világpiaci rossz hangulat: a BUX csütörtökön lefordult, az OTP gyengült, a blue chipek közül egyedül a Mol erősödött.
A chipek piacán is volt gyengélkedés: a Texas Instruments árfolyama 3,1 százalékkal csökkent annak ellenére, hogy bevételi előrejelzése kedvezőbb volt a vártnál. Voltak azonban kivételek: a Lockheed Martin részvényei több mint 10 százalékkal erősödtek, miután a hadiipari vállalat megemelte 2026-os értékesítési és nyereségvárakozását; a Thermo Fisher Scientific pedig közel 10 százalékot emelkedett, miután javította éves profitprognózisát.
Geopolitika, olaj és a Fed kilátásai
A piaci hangulatot tovább rontotta a közel-keleti helyzet romlása: a húszi fegyveresek két szaúdi olajszállító tartályhajót támadtak meg a Vörös-tengeren, mire az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump „jelentős katonai megtorlást” helyezett kilátásba Iránnal és a húszikkal szemben. A befektetők attól tartanak, hogy a konfliktus veszélyeztetheti a globális olajszállításokat; erre reagálva a Brent nyersolaj ára több mint 6 százalékkal emelkedett, és május vége óta először átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet.
Az olajár emelkedése ismét élénkítette az inflációs félelmeket: a rövid lejáratú amerikai állampapírok hozama 17 havi csúcsra emelkedett. A piac egyre nagyobb valószínűséggel árazza, hogy a Federal Reserve a jövő heti ülésén ismét kamatot emel: a CME FedWatch adatai szerint egy héttel korábban még 12 százalékos esélyt mutattak egy 25 bázispontos emelésre, csütörtökre ez az esély 36 százalékra nőtt.
A friss amerikai munkaerőpiaci adatok sem csökkentették a nyomást: az új munkanélküli-segély iránti kérelmek száma a vártnál nagyobb mértékben csökkent, ami továbbra is feszes munkaerőpiacra utal, és a Fed számára elsődlegesen az infláció visszaszorítása maradhat a cél.
Volatilitás és napi összkép
A piaci félelmet mutató CBOE Volatilitási Index (VIX) csaknem egyhavi csúcsra emelkedett. A New York-i Értéktőzsdén és a Nasdaqon is az eladott részvények száma több mint háromszorosa volt az emelkedő papíroknak, ami széles körű, átfogó eladási hullámra utal.
Összességében a technológiai eredmények, az emelkedő olajár és a geopolitikai feszültség egyszerre rontották el a befektetői hangulatot, aminek következtében a piacok és a hozamok gyorsan újrarendeződtek, miközben a Fed politikai kilátásai is bizonytalanabbá váltak.
