A Fidelity Elemzői Felmérése szerint a vállalatok most egy generációnként egyszer előforduló beruházási boom közepén vannak, amelyet elsősorban a mesterséges intelligencia (AI) és annak megvalósításához szükséges infrastruktúra költései hajtanak. Ennek hatására a vállalati hangulat jobb, mint bármikor a Covid-járvány közvetlen következményeinek időszaka óta.
Mekkora a növekedés és hol érződik leginkább?
- Az információs technológia (IT) szektor különösen jól jár: az IT-szektorban az elemzők 81 százaléka szerint a vezetők mérsékelten vagy jelentősen optimistábbak a következő évre, míg az anyagipari elemzők között ez az arány körülbelül 64 százalék.
- A közüzemi vállalatok az ötéves beruházási terveiket 20 százalékkal emelték a legutóbbi tervfrissítés során, miután az előző évben is hasonló nagyságrendű növelést hajtottak végre.
- Az IT-elemzők 63 százaléka növekvő fúziós- és felvásárlási (M&A) aktivitást vár a közeljövőben.
Az AI terjedése ösztönzi az új adatközpontok, erőművek és a kapcsolódó infrastruktúra építését, ami erős keresletet teremt az energia és a nyersanyagok iránt. Ennek következtében az anyag- és energiaiparban is érezhető a fellendülés, miután több mint egy évtizedes pangás után újból növekszik a beruházási aktivitás.
Kockázatok: bérek, háztartási kiadások és geopolitika
A jó hangulat mellett jelentős kockázatok is megjelennek. A felmérésben szereplő elemzők mindössze 8 százaléka vélte úgy, hogy az inflációs nyomás a következő 12 hónapban enyhülni fog; 50 százalék szerint a nyomás változatlan marad, 40 százalékuk pedig további emelkedést vár.
A negyedéves munkaerőköltség-várakozásokat mérő mutató három év után először közel nulla szintre süllyedt, ami arra utal, hogy a bérnövekedés üteme gyengülhet. Elemzők szerint az AI alkalmazása hozzájárulhat a bérek visszafogásához azáltal, hogy egyes feladatokat automatizál, így hosszabb távon a fogyasztói kereslet is sérülhet, különösen a közepes és alacsony jövedelmű háztartások körében.
A geopolitikai kockázatok, különösen a közel-keleti konfliktusok, szintén növelik a nyersanyagárakat és nyomást gyakorolhatnak a vállalati árrésekre. Az ilyen kínálati sokkok megnehezíthetik a jegybankok dolgát a kamatok csökkentésében, és ha a kormányok kompenzáló kiadásokkal lépnek, az hosszabb távon is emelheti az alapkamatszinteket. Emellett a magánszektor hitelpiaci alapjai is stresszjeleket mutatnak.
Az egészségügyi szektor elemzői hozzáteszik, hogy a fegyveres konfliktusok költségvetési következményei politikai nyomást hozhatnak az egészségügyi árak agresszívebb szabályozására, miközben a védelmi kiadások előtérbe kerülése további szűkítést eredményezhet az egészségügyi költségvetésekben.
Mit jelent ez a vállalati profitok és a háztartások számára?
A vállalati oldalról a legtöbb megkérdezett elemző továbbra is magas szintű bizalmat jelez: a vállalatok profitálnak az AI-ba történő beruházásokból és a tőzsdei árfolyam-emelkedésekből. Több mint a megkérdezettek fele osztalékemelést vár; az IT-szektorban ez az arány 63 százalék.
Ugyanakkor a beruházási hullám haszna egyelőre nem egyenletesen oszlik meg: akik nem részesülnek a tőzsdei nyereségből vagy a magasabb hozamokból — például alacsonyabb jövedelmű háztartások — továbbra is költségnyomás alatt állhatnak. Az elemzők a fogyasztás megfizethetőségét és a kereslet fenntarthatóságát jelölik meg a következő év legfőbb aggodalmaként.
Várható fejlemények
A technológiai beruházások és az AI-költségek előre láthatóan még éveken át hajtják a tőkekiadásokat, új munkahelyeket teremthetnek az infrastruktúraépítésben (például építőmunkások és villanyszerelők), és idővel szélesebb körű haszonélvezést eredményezhetnek. Ugyanakkor rövid- és középtávon a növekvő nyersanyagárak, a mérséklődő bérnövekedés és a geopolitikai kockázatok gyengíthetik a fogyasztói keresletet, ami végső soron a globális gazdasági növekedésre is hatással lehet.
A befektetési boom tehát egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot: növeli a vállalati várakozásokat és a tőkeáramlást, miközben strukturális kérdéseket vet fel a jövedelem- és keresleteloszlás, valamint a makrogazdasági stabilitás szempontjából.
