Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke a Portfolio kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy Európának sürgősen csökkentenie kell a kritikus technológiai függőségeit, mert a felhőszolgáltatásokban, a mesterséges intelligenciában (AI) és a chipellátásban fennálló külső kitettségek geopolitikai fegyverként használhatók. Virkkunen hangsúlyozta: nem elszigetelődésről van szó, hanem arról, hogy az uniónak saját kapacitásokat kell építenie, erősítenie kell az európai alternatívákat, és a közbeszerzések révén keresletet kell teremtenie a hazai technológiák iránt.
Mennyire súlyos a függőség?
Az Európai Bizottság adatai szerint a felhőszolgáltatások és az AI-technológiák területén Európa körülbelül 80 százalékban külső szereplőktől függ. Virkkunen szerint ez nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem több évtized döntéseinek eredménye: a nyitott, globális együttműködések korábban természetesnek tűntek, ma viszont a geopolitikai környezet megváltozott és a függőségek fegyverként is megjelenhetnek.
A Bizottság ezért olyan kockázatelemzésekre bátorítja a tagállamokat, amelyek feltárják a közszféra által használt felhőszolgáltatások kitettségét. A legérzékenyebb területeken fontos, hogy európai szereplők ellenőrizzék a felhőt és az adatok Európában maradjanak.
Javasolt eszközök: Cloud and AI Development Act és közbeszerzés
A Portfolio‑interjúban Virkkunen kitért a néhány hete javasolt Cloud and AI Development Actre: a tervezet célja, hogy növelje az európai felhőszolgáltatások iránti keresletet. A javaslat része egy négyszintű szuverenitási és biztonsági besorolási rendszer, amelynek legfelső szintjét csak európai vállalatok tudnák biztosítani — különösen a védelmi, külső és belső biztonsághoz kapcsolódó kormányzati szolgáltatások esetében.
Virkkunen szerint a közbeszerzések tudatos használata erős eszköz lehet: ha a közszféra nemcsak az árat, hanem a szuverenitási szempontokat is figyelembe veszi, az valódi keresletet teremthet a kisebb európai szolgáltatók számára és segíthet a skálázódásban.
Hol vannak meg az európai alapok?
Virkkunen hangsúlyozta, hogy Európa rendelkezik világszínvonalú kutatási és tudományos háttérrel, jelentős startup‑ökoszisztémával (az EU‑ban mintegy 45 ezer startup fejleszt és tanít különböző technológiákat), valamint számos versenyképes, bár gyakran kisebb vállalattal. Ugyanakkor a piacra jutás és a kockázatitőke‑hozzáférés továbbra is akadály, és sok európai innováció végül külföldön épül fel.
A Bizottság egy technológiai szuverenitási ütemtervet is készített, amelyben mintegy száz szolgáltatást vizsgáltak abból a szempontból, hogy léteznek‑e európai alternatívák; gyakran konzorciumokra lehet szükség a hiperskálázókkal való versenyhez.
Adatközpontok: kapacitásnövelés és energia
A technológiai szuverenitási csomagban a Bizottság becslése szerint Európának a következő években meg kellene háromszoroznia az adatközponti kapacitását, hogy lépést tarthasson a technológiai fejlődéssel. Ugyanakkor sok tagállam számára kihívást jelent a tiszta és megfizethető energia biztosítása.
Virkkunen szerint nem lehet, hogy az összes adatközpont Észak‑Európába koncentrálódjon: minden tagállamnak szüksége van kapacitásra. A Bizottság ezért javasolja úgynevezett gyorsító zónák azonosítását az adatközpont‑beruházások számára, és hamarosan adatközponti címkézési rendszert tervez bemutatni az energiafogyasztás átláthatóságáért.
Szabályozás és egyszerűsítés: AI Act és GDPR‑hoz kapcsolódó változtatások
Virkkunen kiemelte, hogy a beruházások megvalósulásához egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a vállalkozások működését az EU‑ban. Már két egyszerűsítési csomagot javasolt: az egyik az AI Acthez kapcsolódik, a másik a miniszterek és az Európai Parlament előtt van, és elsősorban a GDPR‑t és az adathozzáférési szabályokat érinti. A cél nem a szabványok gyengítése, hanem a szabályok világosabbá és vállalkozásbarátabbá tétele. Virkkunen hangsúlyozta, hogy az AI Actet innovációbarát módon kívánják végrehajtani, miközben Európa koherens, kockázatalapú szabályozási megközelítést kínál.
Chips Act 2.0: az AI‑chipek kereslete és az értéklánc feljebb vitele
A technológiai szuverenitási csomag másik fontos eleme a Chips Act 2.0. Virkkunen szerint az első Chips Act erősen a hagyományos chipekre koncentrált, ami továbbra is fontos az ellátási láncok ellenálló képessége miatt. A 2.0‑ás változatban viszont több figyelem jutna a keresleti oldal ösztönzésére: Európának nagyobb keresletet kell teremtenie az AI‑chipek tervezésére és gyártására.
A piac gyorsan változik: egyes becslések szerint 2030‑ra a globális chipérték jelentős része — mintegy 70 százaléka — az AI‑chipekhez kapcsolódhat. Virkkunen elmondta, hogy Európában már vannak kisebb AI‑chip tervező vállalatok, de ipari szintre kell lépni, és össze kell kapcsolni a védelmi ipart, az autóipart, a távközlést és az adatközpontokat a fejlettebb chipek tervezéséhez és gyártásához.
Kapcsolat Magyarországgal: lehetőségek és együttműködés
Virkkunen megbeszéléseket folytatott a magyar kormány képviselőivel, többek között Magyar Péter miniszterelnökkel és Tanács Zoltánnal, a tudományos területért felelős miniszterrel. A beszélgetések során a kormány prioritásairól és Magyarország technológiai potenciáljáról volt szó. Virkkunen szerint Magyarország erős kutatási és tudományos háttérrel, jelentős startup‑tevékenységgel és ipari bázissal rendelkezik, és az EU‑val való együttműködés segítheti ezeknek a lehetőségeknek a kibontakoztatását.
A magyar kormány módosított helyreállítási tervében szerepel a csatlakozás az IRIS² és az AI Factory, illetve Gigafactory kezdeményezésekhez. Virkkunen ezt fontos lehetőségnek nevezte: az IRIS² az űrtechnológiára, az AI Factory és a Gigafactory pedig a számítási kapacitás növelésére és az innováció felgyorsítására fókuszálnak, ami segíthet abban, hogy Magyarország jobban bekapcsolódjon az európai technológiai fejlesztésekbe.
Összefoglalás
Henna Virkkunen üzenete világos: Európa nem zárkózhat be, de saját kapacitásokat kell építenie a kritikus technológiai területeken, mert a jelenlegi külső kitettségek geopolitikai kockázatot jelentenek. A Cloud and AI Development Act, a Chips Act 2.0, az adatközponti kapacitás megtriplázása, valamint a közbeszerzések és a szabályozás egyszerűsítése együtt szolgálhatják azt a célt, hogy erősebb európai alternatívák jöjjenek létre, és az EU csökkentse stratégiai függőségeit.
