Egy nagymintás, 2025 után megismételt kutatás szerint a mesterséges intelligencia (AI) mind markánsabban hat a magyar munkaerőpiacra. A válaszadók 17,1 százaléka számolt be arról, hogy ismer olyan személyt, aki az elmúlt időszakban az AI vagy robotika miatt veszítette el az állását. Ez arra utal, hogy az automatizáció és az AI-kiterjesztés valódi, helyi szintű következményekkel jár a foglalkoztatásban.
Mit jelent ez a munka tartalmára nézve?
Török Balázs, a kutatást készítő AI-szakértő és digitális marketing tanácsadó felhívta a figyelmet: az AI nem csupán munkahelyek megszűnését okozza, hanem a munkakörök tartalmát és az elvárt készségeket is gyorsan átalakítja. Szerinte a kérdés ma már nem az, hogy hat-e az AI a munkánkra, hanem az, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni hozzá.
Mely eszközöket használják a magyarok?
A felmérés szerint a ChatGPT továbbra is a legelterjedtebb AI-platform Magyarországon: a válaszadók 60 százaléka állítja, hogy napi szinten használja. Jelentős növekedést mutat a Google Gemini, amelyet már a résztvevők 35 százaléka használ rendszeresen. A Claude napi használata 21 százalékos, a Copiloté 18 százalékos, a Perplexityé pedig 11 százalékos.
Nemek közti különbségek: a férfiak látható előnyei
A kutatás egyik hangsúlyos megállapítása, hogy az AI-ból fakadó előnyök egyenlőtlenül oszlanak meg a nemek között. A férfi válaszadók 53 százaléka minősítette magát haladó vagy szakértő szintű AI-használónak, míg a nőknél ez az arány 22 százalék. A nők közel 40 százaléka saját bevallása szerint csak alap- vagy kezdőszinten alkalmaz AI-eszközöket.
A gyakorlati hatásban is mérhető a különbség: azok között, akik heti 10–40 órányi időmegtakarítást jelöltek meg az AI használata miatt, közel nyolcszor több a férfi, mint a nő. Ez arra mutat, hogy a termelékenységi nyereségek jelenleg elsősorban a férfiaknál realizálódnak.
Befektetés és hűség: eltérő minták
Az AI-alkalmazásokra és előfizetésekre fordított költésben is eltérés látszik. A nők 52 százaléka egyáltalán nem költ AI-szolgáltatásokra, szemben a férfiak 37 százalékával. Akik költenek, a férfiaknál átlagosan körülbelül havi 18 000 forintot tesz ki az AI-kiadás, míg a nőknél ez az összeg hozzávetőleg 12 000 forint. Ez azt jelzi, hogy a férfiak nemcsak nagyobb arányban próbálnak ki új megoldásokat, hanem többet is költenek fejlettebb funkciókra.
Érdekes módon azonban a nők lojálisabbak: a megkérdezett nők 80 százaléka egyetlen AI-előfizetést sem mondott le az elmúlt évben, míg a férfiaknál ez az arány 64 százalék. A férfiak több mint harmada viszont már le is mondott legalább egy előfizetést, ami a aktív kísérletezésre és gyors váltásra utal.
Képzések és vállalati támogatás szerepe
A kutatás rámutat: az AI versenyképességi tényezővé válik a munkaerőpiacon. A szervezett AI-képzést kapó munkavállalók jelentősen nagyobb arányban számolnak be megspórolt munkaidőről, mint azok, akik egyéni módon, támogatás nélkül használják az eszközöket. A nagyvállalatoknál a dolgozók 68 százaléka kapott AI-képzést, míg a kisebb cégeknél ez az arány körülbelül 37 százalék — bár ez az arány a 2025-ös eredményekhez képest javulást mutat.
Török Balázs azt hangsúlyozza, hogy az AI akkor teremt valós versenyelőnyt, ha mellé tudás, gyakorlat és szervezeti támogatás is társul. Emiatt fontos, hogy a vállalatok ne csupán eszközöket biztosítsanak, hanem képzésekkel és tudatos felkészítéssel segítsék munkatársaikat, mert az AI a közeljövőben olyan alapvető munkaeszközzé válhat, mint korábban az internet vagy az irodai szoftverek.
Összegzés
A felmérés adatai szerint az AI Magyarországon már kézzelfogható hatást gyakorol a foglalkoztatásra: számos esetben munkahelyek vagy munkakörök változása figyelhető meg. Az előnyök azonban egyelőre nem egyenlően oszlanak meg: a férfiak nagyobb arányban számolnak be haladó ismeretekről, több időt takarítanak meg, és többet költenek AI-ra, míg a nők kevésbé érik el ezeket a hasznokat, bár lojálisabb felhasználók. A vállalati képzések és támogatás szerepe kulcsfontosságú lehet a kiegyenlítettebb hozzáférés és a munkaerő alkalmazkodóképessége szempontjából.
