Az AI-kapacitás növelésére irányuló beruházások felülírják a korábbi klímacélokat: a nagy technológiai vállalatok működési kibocsátásai emelkednek, miközben szabályozók és cégek újragondolják eddigi kötelezettségvállalásaikat.
Amazon például két egymást követő évben növelte szén-dioxid-kibocsátását, és vállalatának fenntarthatósági vezetője a Semafor számára elmondta, hogy a kibocsátások várhatóan még éveken át emelkedni fognak. Ez a nyilatkozat azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia (AI) kapacitások bővítése elsőbbséget élvez a cég korábbi klímacéljaihoz képest.
Hasonló tendenciákat tapasztaltak más nagy szereplők is: a Google és a Meta is bejelentett kibocsátásnövekedést az elmúlt időszakban. Ezek a változások rávilágítanak arra a dilemmára, hogy az intenzív számítási kapacitást igénylő AI-rendszerek kiszolgálása jelentős energia- és emiatt emissziós terhet ró a szektor szereplőire.
Szabályozói reakciók: az EU esete
A Financial Times jelentése szerint az Európai Unió szabályalkotói megfontolás alatt tartanak olyan szabálymódosításokat, amelyek enyhítenék a klímára vonatkozó szabályokat az adatközpont-építések megkönnyítése érdekében. Ezt az intézkedéscsomagot azzal indokolják, hogy az EU gazdasági versenyképessége sérülhet, ha nem tud elég AI-kész számítási kapacitást felvonultatni.
A jelentés szerint az EU korábban súlyos, éghajlatváltozáshoz kapcsolódó hőhullámot élt át, ugyanakkor az övezet AI-hez alkalmas számítási kapacitása alig a tizede vagy annál is kevesebb annak, amit az Egyesült Államok rendelkezésére áll: az EU „alig 1/15-öde” az USA AI-ready compute kapacitásának. Ez a különbség érzékennyé teszi az európai döntéshozókat azzal kapcsolatban, hogy lazítsanak-e a környezetvédelmi szabályozáson, hogy több adatközpont épülhessen a kontinensen.
Miért számít ez?
- A nagy számítási igényű AI-modellek üzemeltetése komoly energiafelhasználást és ezáltal közvetett és közvetlen üvegházhatású-gázkibocsátást eredményez.
- Ha a vállalatok és szabályozók a rövid távú gazdasági versenyképességet helyezik előtérbe, az eredeti klímacélok megvalósulása késhet vagy hiúsulhat meg.
- A szabályok enyhítése és az adatközpontok növekvő száma regionális eltéréseket okozhat az emissziókban és a klímacélok teljesítésében.
Következő lépések és kérdések
A technológiai cégek, a szabályozók és a közvélemény előtt álló kérdések közé tartozik, hogyan lehet párhuzamosan elősegíteni az AI-kapacitás bővülését és fenntartani az éghajlatvédelmi célok iránti elkötelezettséget. Ehhez szükség lehet: hatékonyabb energiafelhasználású hardverre, megújuló energiaforrások fokozott alkalmazására az adatközpontok táplálásában, valamint átláthatóbb kibocsátáskövetésre és szabályozói megoldásokra.
A jelenlegi fejlemények — a cégek kibocsátásnövekedése és az EU szabályainak újragondolása — arra utalnak, hogy az AI terjeszkedése jelentős hatással lesz a klímapolitikára és a gazdasági szabályozásra a következő években.
