A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) helyét hamarosan ismét átvevő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) működését átalakítanák: a korábbi kifizetőhelyi szerep helyett értékalapú szolgáltatásvásárlóvá szeretnék fejleszteni az intézményt – mondta Kaló Zoltán egyetemi professzor, egészségügyi közgazdász azon a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett szimpóziumon, ahol a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásairól volt szó.
Kaló Zoltánt az újjáalakuló OEP vezetésére Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter kérte fel; kinevezéséről a szervezeti változásokról tett bejelentése előtt már május 21-én is megjelent hír. A professzor előadásában részletezte az OEP működésének elveit és a közeljövőre tervezett lépéseket.
Bizonyítékon alapuló döntéshozatal és adatelemzés
Kaló hangsúlyozta, hogy az új OEP törekedni fog a bizonyítékon alapuló döntéshozatalra. Értékelése szerint az elmúlt években a fontos egészségpolitikai döntések sokszor háttértanulmányok nélkül születtek, vagy az elkészült elemzéseket titkosították. Szerinte előfordult adatmanipuláció is, például a Sinopharm-vakcina javára az mRNS-vakcinával szemben.
Ennek nyomán az OEP folyamatosan elemezni fogja a rendelkezésre álló adatokat – így a betegutakat, kimeneteket és költségeket – hogy ezek szolgálják a finanszírozási döntéseket. Az intézmény értékalapú, feltételekhez kötött finanszírozási mechanizmusokat kíván bevezetni: ha egy szolgáltató vagy ellátási forma nem teljesít a várt valós eredmények szerint, a finanszírozás csökkenni fog.
Ellenőrzés, visszaélések kiszűrése és a mesterséges intelligencia szerepe
Az OEP szigorúbb szakmai ellenőrzéseket vezetne be, és a visszaélések kiszűrését is célul tűzi ki a meglévő adatok monitorozásával. Kaló szerint ezek a feladatok már nem hajthatók végre hatékonyan mesterséges intelligencia nélkül: ezért az adatelemzés és az AI-eszközök központi szerepet kapnak a működésben.
Szervezeti változások és szakembertoborzás
Rövid és középtávon az OEP szervezetében létrehoznak egy új stratégiai főigazgatóságot. Ennek keretében felállítanak egy adatelemzési és stratégiai elemzési főosztályt, valamint egy értékmérési főosztályt. A tervek szerint biostatisztikusokat és ökonometristákat toboroznak, mivel jelenleg ezek a specialisták hiányoznak vagy csak minimális számban vannak jelen a szervezeten belül.
Konkrét név említése nélkül Kaló elmondta, hogy már megtalálták azt a személyt, aki a betegképviseleti koordinátor lesz; ez a pozíció a betegek visszajelzéseit és inputjait fogja biztosítani az OEP döntéseihez.
Informatika, digitalizáció és AI-osztály
Az eddigi informatikai főigazgatóságot informatikai és digitalizációs főigazgatósággá alakítják át. Ezen belül létrehoznak egy digitális, innovációs és mesterséges intelligencia osztályt, amely az adatbázisok összekapcsolásáért, menedzseléséért lesz felelős, AI-eszközöket használva.
Egyetemi együttműködések és nemzetközi projektek
Kaló jelezte, hogy az OEP szeretne intenzívebb kapcsolatot kialakítani egyetemi központokkal; ő maga a Semmelweis Egyetem tanára, és hangsúlyozta, hogy eddig kevés kapcsolata volt az ágazati irányítással és a NEAK-kal. Ezen szeretnének változtatni, és több egyetemi együttműködést terveznek.
Továbbá a NEAK jelenleg két európai uniós projekt koordinátora, amelyeket az új OEP át fog venni: a Capricord projekt a gyógyszertámogatások jövőjével foglalkozik, az Euripid projekt keretében pedig a NEAK koordinál 13 másik egészségbiztosítási pénztárral együtt létrehozott nagy európai gyógyszerár-adatbázist. Kaló hangsúlyozta, hogy az OEP szeretne hasonló nemzetközi projektekben részt venni a jövőben.
Kaló megemlítette továbbá, hogy 2008-ban alapította meg a Syreon Kutató Intézetet, amely nemzetközi háttérrel rendelkezik egészségpolitikai és egészség-gazdaságtani modellezési, valamint technológiaértékelési projektekben; ebből a tapasztalatból is építenének az OEP munkájában.
Átláthatóság és tudománykommunikáció
A tervek között szerepel, hogy az OEP sokat publikál majd: közzéteszik, mit és miért finanszíroznak, illetve miért nem. Tudománykommunikációt is folytatnának, hogy a szervezet gazdag adathalmaza a laikusok és a szakma számára is hozzáférhető és érthető legyen.
A bejelentett változtatások célja összességében az, hogy az OEP működése szakmai alapokra, adatelemzésekre és nemzetközi gyakorlatokra épüljön, szigorúbb ellenőrzéssel és az AI által támogatott adattömegek kezelésével.
Címkék: egészségügy, finanszírozás, mesterséges intelligencia, digitalizáció, egészségügyi reform, adatelemzés, NEAK, OEP, Kaló Zoltán
