Alan Greenspan hétfőn hunyt el 100 éves korában, és a nekrológok többnyire elismerően szóltak róla. A korábbi Federal Reserve-elnök hírneve a 2008-as válság után részben helyreállt; a válságot akkoriban részben a deregulációval kapcsolatban felmerülő döntéseivel hozták összefüggésbe. Sok kommentár Greenspant a monetáris politika „Maestrojaként” idézi.
Technológiai részvények és AI-költségvetési aggályok
Greenspan kevésbé dicső maradványaival párhuzamosan a technológiai részvények erőteljes esésnek indultak, miután a piac újra felébredt az AI-beruházások miatti költségvárakozások miatt. Az Alphabet tegnap egyéves mélyponti napot jegyzett, és ma az Nvidia, az Oracle és a Tesla is élesen esett a nyitásnál — ez a lejtmenet átterjedt Dél-Korea elektronika-kitettségű indexére is.
A „Greenspan put” újra próbára téve
A befektetők egy része azt a feltételezést hozta magával, hogy a Fed beavatkozna, ha az részvénypiacok súlyosan meginognának — ezt a piaci magatartást gyakran emlegetik a „Greenspan put” kifejezéssel, amely az olcsó pénz politikáját jelöli, ami ismételten megvédte a részvényeseket a nagyobb veszteségektől. Ez a szemlélet az 1987-es Black Monday után erősödött, amikor sokan elkezdtek számítani a jegybanki kamatvágásokra, ha az árfolyamok komoly zavart mutatnak. Greenspan utódai folytatták ezeket a politikákat, és – amint Jim Esposito, a Citadel Securities elnöke a Semafornak ebben a tavaszban megjegyezte – „egy olyan befektetői generációt nevelt ez, amely soha nem igazán tanulta meg, mennyibe kerül tévedni.”
A Fed reagálhat-e — és hogyan?
A piaci szereplők előtt most az a kérdés áll: vajon a Federal Reserve beleavatkozik-e, ha a technológiai részvények további esése érdemi kockázatot jelent a pénzpiacokra vagy a gazdaság kilátásaira? A cikk szerint Kevin Warsh vezeti jelenleg a Fedet, miközben a piac jelenleg több mint 60%-os esélyt áraz egy kamatmozgásra az év végéig, és egyben alacsony valószínűségét egy kamatcsökkentésnek. Hogy a befektetők ezt a helyzetet ténylegesen beépítették-e döntéseikbe, vagy továbbra is számítanak arra, hogy a „Maestro szelleme” megjelenik a piac megmentésére, az Greenspan örökségének egyik fontos kérdését képezi.
Miért számít ez?
A válasz a fenti kérdésre meghatározza, hogy a piaci volatilitásból nyer-e érdemi lehetőséget a hosszú távú kockázatvállalás vagy hogy a befektetők óvatossá válnak. Ha a piacok úgy vélik, hogy a Fed most kevésbé hajlandó rutinszerűen „megoldani” az eséseket, az drágábbá teheti a kockázatot, és átrendezheti a befektetési stratégiákat — különösen az olyan, AI-hez kapcsolódó technológiai szektoroknál, amelyek árfolyama érzékeny a jövőbeni beruházási kilátásokra.
Összefoglalva: Greenspan halála újra reflektorfénybe állította a monetáris politika történeti hatásait a részvénypiacokra, miközben az AI-kereslet miatti bizonytalanság vizsgára teszi, hogy a mai Fed miként reagál egy esetleges nagyobb tech-lejtmenetre.
