A mesterséges intelligenciáról ma egyszerre beszélünk túl sokat és túl keveset: túl sokat a látványos ígéretek miatt, túl keveset pedig a tényleges, csendes társadalmi hatások felismerése miatt. Ezt emelte ki Szertics Gergely, a HUN-REN AI Szolgáltató Központjának igazgatója, aki szerint a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogyan a társadalom, a vállalatok és az intézmények képesek követni.
A beszélgetés állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora. Mindketten hangsúlyozták: nem az a kérdés, hogy az AI hasznos-e — a kutatások már most számos területen mutatnak jelentős előrelépést. A mesterséges intelligencia gyorsítja az adatfeldolgozást, mintázatfelismerést és az elemzést olyan feladatokban, amelyek emberi erővel túl lassúak vagy túl nagyléptékűek lennének.
Konkrét kutatási alkalmazások a HUN-REN-nél
A HUN-REN-nél az AI-t már többféle kutatási és fejlesztési munkában alkalmazták: virológiai adatbázisok tisztítása, villámok hosszának becslése, állatkísérletek képi elemzése, valamint modellek fejlesztése, amelyek a kutatási folyamatokat támogatják. Ezek a példák azt mutatják, hogy a technológia nem csak demonstrációs célokra alkalmas, hanem a kutatás gyakorlati oldalán is kézzelfogható előnyöket hoz.
Három szint: augmented, automated és autonomous intelligence
Szertics Gergely három szintet különített el az AI használatában:
- Augmented intelligence: az ember kérdez, az AI válaszol, a folyamatot végig az ember irányítja.
- Automated intelligence: egy munkafolyamatot kisebb, ellenőrizhető lépésekre bontanak, és az AI segít ezen lépések automatizálásában.
- Autonomous intelligence: önállóan cselekvő ügynökök rendszere, amelyről sokat beszélnek, de a szervezeti mindennapokban még nem ez hozza a legstabilabb értéket.
A legkézzelfoghatóbb, ma hasznos eredményeket szerinte az automated intelligence adja: nem arról van szó, hogy az AI minden döntést meghoz, hanem hogy jól megtervezett folyamatokban bizonyos lépések automatizálhatók (például egy beérkező e-mail mellékletének letöltése, számlaadatok kinyerése, kategorizálás és a továbbléptetés).
Ez a megközelítés kevésbé látványos, mint az autonóm ügynökök ötlete, ugyanakkor sokkal jobban kontrollálható, és így kisebb a felelősség elmosódásának kockázata.
Az AI bevezetése mint "legemberibb IT-projekt"
Szertics szerint az AI-bevezetés nem klasszikus informatikai projekt: sikere elsősorban az emberek megértésén, felelősségén és használati kultúráján múlik, nem azon, hogy hány licencet vásárol egy szervezet. Ha egy cég azt gondolja, hogy elegendő két-háromszáz Copilot-előfizetés megvásárlása az AI bevezetéséhez, könnyen csalódhat.
Ezért a HUN-REN stratégiai szinten építi az AI-használatot: oktatással, nagyköveti rendszerrel, technológiai választási protokollokkal és egy olyan szolgáltatóközponti működéssel, amely segít eldönteni, hogy egy adott kutatási vagy szervezeti feladathoz milyen AI-megoldás a megfelelő.
Melyik modell és hol fusson?
A HUN-REN tapasztalata szerint többféle megoldásnak van helye: néha elég egy nyílt forráskódú modell, máskor a legjobb frontier modellekre van szükség, míg érzékeny adatoknál helyben futtatott, zárt rendszert kell alkalmazni. Ez különösen fontos a tudományban, ahol bizonyos adatokat nem lehet külső szolgáltató szervereire feltölteni. Szertics felidézte, hogy genomikai, energetikai vagy atomerőművi fejlesztések esetében nem opció az adatok külső szerverre vitele, ilyenkor helyi infrastruktúrát kell használni még akkor is, ha az adott modell kevésbé fejlett, mint a legfrissebb nemzetközi rendszerek.
Árnyék-AI és a mindennapi élet változása
A beszélgetés rámutatott arra is, hogy a Google-keresés szerepét egyre inkább a ChatGPT-szerű interakciók veszik át. Ha valaki beteg gyerekkel, munkahelyi problémával vagy hétköznapi döntéssel először egy AI-hoz fordul, az több, mint keresési szokásváltozás: újfajta ember–technológia kapcsolat alakul.
Emellett terjed az úgynevezett árnyék-AI jelensége: sok szervezetnél hivatalosan nincs bevezetve AI, mégis a dolgozók személyes eszközeiken és fiókjaikban már rendszeresen használják a technológiát, majd visszavezetik az eredményt a munkahelyi folyamatokba. A vezetés gyakran úgy viselkedik, mintha az AI még nem létezne, miközben a gyakorlatban már jelen van a háttérben.
Szertics szerint ez a jelenség társadalmi hatásaiban vetekedhet a közösségi média megjelenésével: az új eszközök, laptopok, telefonok és szoftverek egyre gyakrabban alapértelmezetten AI-támogatással érkeznek, így az AI beépül a fogyasztói környezetbe.
A valódi kérdés: tudatos-e az AI-használat?
A HUN-REN szakértői szerint a döntő kérdés már nem az, hogy lesz-e AI az életünkben — hiszen már van —, hanem az, hogy tudatosan alakítjuk-e a használatát, vagy hagyjuk, hogy láthatatlanul formáljon minket.
A beszélgetés fő témái (időbélyegzők)
- Hogyan formálja át a társadalmat a mesterséges intelligencia? (00:27)
- Milyen pozitív hatásokat hozhat az AI a kutatásban? (04:07)
- Ki felel, ha az AI egy automatizált folyamatban hibázik? (10:17)
- Milyen kutatási projektekben segít az AI a HUN-REN-nél? (14:36)
- Mely munkák maradhatnak emberközpontúak az AI mellett is? (21:47)
- Miért nem minden terület automatizálható ugyanúgy? (25:41)
- Milyen konkrét AI-projekteken dolgozik a HUN-REN? (27:48)
- Mi a nagy kihívás: biztonságos vagy okos AI-t használni? (31:29)
- Miért érzékeny kérdés az AI a tudományos adatoknál? (33:38)
- Miért hiányzik az AI és a digitális világ kérdése a politikai programokból? (40:20)
A beszélgetés további részletei a HUN-REN podcast epizódjában érhetők el.
