A Magyar Telekom tudatosan szűkíti a rendszerintegrációs piacon vállalt munkáinak körét: a vállalat azokat a megbízásokat kerüli, ahol csupán „vékony fővállalkozóként” jelenne meg, és elsősorban olyan projekteket vállal, amelyekben saját kompetenciáival és szolgáltatásaival tud hozzáadott értéket teremteni. Ezt Gonda Gábor, a Magyar Telekom vezérigazgató‑helyettese mondta a lapunknak adott interjúban.
Rövid távú bevételcsökkenés, javuló jövedelmezőség
A társaság rendszerintegrációs és IT‑bevételei 16 százalékkal csökkentek az első negyedévben. Gonda rámutatott, hogy a piac természeténél fogva volatilisebb, és a projektek ütemezése bázishatást okozhat. Emellett szerinte a bevételcsökkenés részben a tudatos szelekció következménye: ma több olyan feladatot utasítanak vissza, amelyet öt‑tíz évvel ezelőtt még elvállaltak volna. Ennek eredményeként a nagyvállati szegmens bruttó profitja növekedett annak ellenére, hogy összességében kevesebb bevétel érkezett, mivel a cég arányosan többet foglalkozik magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokkal.
Állami megrendelések és a 4iG utáni piac
Gonda elmondta, hogy a Magyar Telekom nem kívánja egyetlen piaci szereplő függőségét kialakítani – még akkor sem, ha az szereplő a közigazgatás. A cég stratégiáját nem a versenytársak piaci helyzetéből vezeti le; a cél az, hogy fenntartható, tulajdonosi elvárásoknak megfelelő növekedést érjenek el saját szolgáltatási portfóliójukra építve. Arra a kérdésre, hogy belépnének‑e azokra a területekre, ahol korábban a 4iG dominált, azt mondta: nem a korábbi dominancia öröklésére törekszenek, hanem olyan projektekre, ahol valódi ügyféligény és a Telekom saját kompetenciái találkoznak, akár a privát, akár az állami szférában.
Hol tud előnyt adni a Telekom?
A vállalat erősségei közé tartozik a telekommunikációs hálózati infrastruktúra tervezése, építése és üzemeltetése, a szuverén felhőszolgáltatások, a kiberbiztonsági megoldások, valamint egyes mesterséges intelligencia‑alkalmazások. További területek, ahol tapasztalattal rendelkeznek, az okos épületek, közlekedésinformatika, energetika és egészségügyi digitális fejlesztések. Gonda kiemelte, hogy a nagy projektek esetében a méret és a garanciavállalási képesség fontos szempont: kisebb cégek gyakran partneri együttműködésben vesznek részt, míg a kritikus feladatoknál előny, ha a megbízó olyan szereplőtől kap garanciát, akiről feltételezhető, hogy hosszú távon is elérhető és megbízható.
Kiberbiztonság és új hatóság
A kiberbiztonság terén Magyarországon jelentős feladatok vannak még hátra, mondta Gonda. Nem elég a legújabb technikai eszközök megvásárlása; a kibervédelem folyamatos, percenkénti készültséget igényel. Üdvözölnék, ha az új, a kiberpiac felügyeletére létrejövő főhatóság növelné a hazai vállalatok kiberbiztonsági tudatosságát és felkészültségét.
KKV‑k digitalizációja: finanszírozás és szolgáltatási modellek
Gonda szerint a kkv‑szektor digitális érettsége általában elmarad az elvárhatótól, és a digitalizáció megtérülése sokszor nem azonnali. A megoldás szerinte az, hogy az IT‑szolgáltatók termékek helyett rugalmas, havi díjas szolgáltatásokat kínáljanak, csökkentve a kezdeti beruházási küszöböt. Magyar Telekom célja minimalizálni a CAPEX‑igényt, és skálázható, bérlet alapú megoldásokat nyújtani, miközben az adatok hazai keretek között maradhatnak.
AI‑infrastruktúra: fenntarthatósági kockázatok és tokenköltségek
Gonda határozottan fogalmazott: a globális AI‑infrastruktúrába ömlő gigaberuházások hosszú távon nem fenntarthatók. Arra mutatott rá, hogy óriási dollárösszegeket fektetnek adatközponti kapacitásokba, miközben a technológia gyorsan fejlődik és a korábbi beruházások elavulhatnak. Ennek következménye szerinte az, hogy a piac értékeli a szereplőket, de a pénzügyi megtérülés kérdéses. Külön kockázatként említette a tokenköltségek kiszámíthatatlanságát: ha a szolgáltatók jelentős áremeléseket hajtanak végre, az erodálhatja az AI‑alapú hatékonyságnövekedés előnyeit.
Válaszlépések: rugalmas architektúra és házon belüli kísérletezés
A Magyar Telekom óvatos, de aktívan kísérletezik: bátorítják a munkatársakat az új eszközök tesztelésére, és folyamatosan figyelik a tokenköltségeket. Fontosnak tartják a technológia‑agnosztikus, cserélhető AI‑modellekre épülő rugalmas architektúrákat, amelyek csökkenthetik a díjemelések okozta kitettséget. A vállalat piaci súlya és ügyfélbázisa lehetővé teszi számukra, hogy több technológiát párhuzamosan teszteljenek és a legversenyképesebbet kínálják.
Európa helyzete és Magyarország lehetőségei
Gonda szerint Európa jelenleg kiszolgáltatott szerepbe került az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyben, és „adatkolóniává” vált: nincs érdemi infrastrukturális alternatíva az AI‑forradalom építésében. Ajánlása szerint a válasz a gyors és kreatív technológiahasználat, valamint a helyi fejlesztések és helyi AI‑megoldások építése lehet, különösen a helyi nyelvi modellek és lokálisan futtatható rendszerek révén.
Magyarország számára Gonda a humán tőke és az innovációs képesség fejlesztését tartja a legfontosabb kitörési pontnak. Kiemelte a mérnöki és természettudományi pályák vonzóbbá tételét, mert szerinte a digitális korszakban a tudásbeli előny már fél lépésnyit is számíthat.
Záró gondolatok
A Magyar Telekom stratégiája jelenleg a szelektív növekedésre és a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokra épít, miközben óvatosan, de aktívan készül a mesterséges intelligencia infrastruktúrájából eredő pénzügyi és működési kockázatokra. A cég a lokális megoldások és a rugalmas architektúrák fejlesztésében látja a hazai piaci ellenálló‑ és versenyképesség kulcsát.
A cikk elkészítésében az Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás segített.
