A Magyar Telekom megbízásából készült felmérésben 1010, 18 és 65 év közötti magyar lakost kérdeztek meg a deepfake tartalmakkal kapcsolatos ismereteikről, gyanakvásukról és védekezési szokásaikról. A cél az volt, hogy kiderüljön: mennyire vannak tisztában az emberek azzal, hogy manipulált videókkal, képekkel és hangfelvételekkel találkozhatnak, és kit tartanak felelősnek az ilyen jelenségek kezeléséért.
Főbb eredmények
- A válaszadók 84 százaléka gyakran gondolja azt, hogy találkozhat manipulált tartalommal.
- Amikor megszűrik a gyanús videókat, a legtöbben (42 százalék) a természetellenes arckifejezéseket keresik; 30 százalék a hang és a szájmozgás eltéréseire figyel; 40 százalék pedig már a feltűnően jó minőség láttán is gyanakvóvá válik.
- Szakértők szerint a szemmozgás, a bőrszín folytonossága (arc és test illeszkedése), valamint a testkörvonalak és árnyékok vizsgálata hasznos lehet. Emellett fontos a kontextus és az, hogy a megjelenés vagy a mondanivaló mennyire tűnik hétköznapi, valós helyzetnek.
Felismerési kísérlet: képek és videók
A kutatásban a résztvevőknek három képről és videóról kellett eldönteniük, valódiak-e vagy deepfake-ek.
- A képek esetében a megkérdezettek több mint fele helyesen azonosította a manipulált verziót, ugyanakkor 49 százalék még a valódi fotót is hamisítványnak vélte. Ez a bizalom megrendülését jelzi.
- A videóknál egy nyilvánvaló hibákat tartalmazó mesterséges videót a válaszadók 69 százaléka felismerte hamisnak, de egy profi, a szájmozgást és hangot jól követő hamis videónál már csak körülbelül egyharmaduk gyanakodott.
- A valódi videót a megkérdezettek 16 százaléka nem hitte el, vagyis azt gondolta, az is manipulált.
A felmérés rámutatott továbbá, hogy az idősebb korosztályokat és az alacsonyabb iskolai végzettségűeket könnyebben megtévesztik az ilyen anyagok.
Aggodalmak és kockázatok
- A résztvevők 54 százaléka úgy véli, hogy a deepfake-ek terjedésével nő a félrevezetés veszélye; 44 százalék szerint nő a bizalmatlanság az online tartalmakkal szemben; 43 százalék gondolja, hogy a valóság és a fikció megkülönböztetése egyre nehezebbé válik.
- A legnagyobb kockázatot a politika (47 százalék), a pénzügyek (42 százalék) és a bűnözés (39 százalék) területén látják.
- A magánszférára vonatkozóan a 18–26 év közötti fiatalok 59 százaléka tart attól, hogy róluk vagy hozzátartozóikról deepfake készüljön.
Hogyan reagálnának az emberek hamis anyag esetén?
- Ha valakiről manipulált képet, videót vagy hangfelvételt találnának, a legtöbben (36 százalék) a platformnak jelentenék az esetet; 26 százalék gondolkodna jogi lépésekben.
- Minden nyolcadik megkérdezett bizonytalan lenne abban, hogyan reagáljon.
A Magyar Telekom kommunikációja szerint fontos az ilyen esetek dokumentálása: képernyőfotó, videómentés, az URL rögzítése és elérhető metaadatok lementése bizonyítékként szolgálhatnak. Ezt követően javasolt jelenteni a hamis tartalmat az adott felületnek, és jogi tanácsadó bevonását megfontolni.
Kikre számítanak a megoldásban?
A válaszadók 62 százaléka elsősorban azokra az online platformokra számít, ahol a tartalmak megjelennek, hogy tegyenek lépéseket. Ugyanakkor a kormányzatot és a technológiai cégeket is fontos szereplőnek tartják (mindkettőt 48 százalék említette). Az egyéni felelősséget kevesen látják hangsúlyosnak: csupán mintegy egyharmad gondolja úgy, hogy a felhasználóknak jelentős szerepük van a terjedés megállításában és a tudatos felismerésben.
A Magyar Telekom céljai és álláspontja
Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese szerint a lakosság a tech-szektortól, köztük a telekommunikációs cégektől is várja a segítséget a deepfake-ek felismerésében és az etikus használat ösztönzésében. A vállalat hangsúlyozza, hogy a stabil hálózat biztosítása mellett digitális tájékoztatással és oktatással szeretné segíteni a felhasználókat, hogy biztonságosan és kritikusan közlekedhessenek a manipulált tartalmak korában.
