A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint 2025‑ben megtört a 2022 óta tartó növekedés a banki kibercsalások számában és összértékében: tavaly a visszaélések értéke összesen 28,2 milliárd forintot tett ki, szemben a 2024. évi 42,4 milliárd forinttal. A bejelentett esetek száma 2025‑ben 214,3 ezer volt, míg 2024‑ben 226,4 ezerre rúgott.
Mi változott: jogszabály és banki intézkedések
A visszaesést az MNB a jogalkotói, a pénzügyi szereplők és a jegybank együttműködésének tulajdonítja. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2025. június 2‑án jelentette be az MNB "öt csapás" intézkedéscsomagját a kibercsalások visszaszorítása és az ügyfelek védelme érdekében. Ennek nyomán a pénzforgalmi törvény módosítása tavaly év vége óta hatályban van: a szabály szerint a pénzforgalmi szolgáltatónak (például banknak) kell viselnie a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő kárt, ha elmulasztotta a jogszabályban előírt, erős ügyfélhitelesítést.
Az erős ügyfélhitelesítés két, egymástól független forrást jelent (például állandó jelszó mellett banki SMS, push üzenet vagy biometria). A jogszabályi felelősségvállalás mellett a bankok fejlett valós idejű visszaélésszűrő rendszereket vezettek be vagy továbbfejlesztették azokat, valamint széles körben elérhetővé tették az ügyfélhez szabott tranzakciós limitek ingyenes beállítását és módosítását.
Központi rendszer és további intézkedések
A banki rendszerek támogatására egy éve elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amelyben a GIRO Zrt., az MNB leányvállalata is közreműködik, és mesterséges intelligencia megoldásokat is alkalmaz. Emellett számos bank intézkedéseket tett a stróman számlanyitások megelőzésére és a bűnözők által irányított bankszámlák felszámolására, bár ezek további csökkentéséhez az MNB szerint további erőfeszítésekre lesz szükség.
A jegybank folyamatosan ellenőrzi a bankok fejlesztéseinek megvalósítását és a fraud‑ajánlásban foglalt követelmények teljesítését. Az MNB és a KiberPajzs együttműködésében kommunikációs kampány is folyik a visszaélések további mérséklésére.
Mely területeken csökkent a legjobban?
A lakossági átutalásoknál volt a legszembetűnőbb a visszaesés: ezek értéke 2025‑ben 15,6 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2024‑ben. A bankkártyás vásárlásokban érintett visszaélések teljes értéke 2025‑ben 6,7 milliárd forintot tett ki, ami 3,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél.
Összességében tavaly 7,3 százalékponttal csökkent azoknak az eseteknek az értéke, ahol a károkat ténylegesen az ügyfeleknek kellett viselniük. Ugyanakkor az MNB hangsúlyozza, hogy a csalások száma továbbra is magas, ezért a jegybank minden eszközével támogatja további mérséklődésüket.
Miért fontos ez?
A jogszabályi felelősségvállalás és a banki technológiai fejlesztések együttesen csökkentették a pénzügyi veszteségeket és javították az ügyfelek védelmét. Az MNB célja a további visszaesés elérése, ezért folytatja az ellenőrzéseket és támogatja a központi és banki rendszerek fejlesztését.
Címlapkép: illusztráció (Getty Images)
Címkék: MNB, Magyar Nemzeti Bank, Varga Mihály, kiberbiztonság, mesterséges intelligencia, kiberbűnözés, törvénymódosítás, pénzforgalom, visszaélés, banki csalás
