Egy régi mondás szerint könnyebb megváltoztatni a jogot, mint azokat, akik a jogot gyakorolják. A szerkesztői vélemény szerint, ha egy 1970-es évekbeli ügyvédet teleportálnánk egy mai nagy ügyvédi irodába, a munka alapvetően ismerős lenne: dokumentumok fölötti munka, hatpercenként számlázott idő, és a bevételek év végén a partnerekhez kerülnek. A folyamat évtizedek óta nagyjából változatlan.
A hagyományos nagy ügyvédi irodák működése sok tekintetben kollektív rendszerre emlékeztet, és az elmúlt években sem ösztönzött különösebb jövőbe való beruházásra: a szerződés-áttekintéshez hasonló területeken kevés tőkebefektetésre van szükség, és az Egyesült Államok szabályai megakadályozzák, hogy a magántőke belépjen a szektorba. Emellett a szakmai etika hagyományos érzései és maga a jogi pályára jellemző személyiségprofil is visszafogja a profitmaximalizáló törekvéseket.
A mesterséges intelligencia azonban gyorsan rázná fel ezt a modellt. A cikk szerint kevés vállalkozás van olyan sebezhető helyzetben, mert az AI már képes a napi feladatok többségét elvégezni a munkaerő töredékéért, ugyanakkor valódi beruházást és hosszú távú tervezést igényel.
Kinek van pénze változtatni?
Rachel Proffitt, a Silicon Valley-i Cooley vezérigazgatója a beszélgetés során idézett gondolata szerint a „miért javítani, ami nem romlott el?” hozzáállás felszámolódhat, mert az AI arra kényszerítheti az irodákat, hogy feltegyék a kérdést: valóban nincs-e baj a jelenlegi modellel. Proffitt említése alapján a Cooley olyan AI-alapú, önkiszolgáló portált épít, amely egyszerűbb jogi munkákat kezelhet.
A cikk rámutat, hogy most már van hová költeni a pénzt a bónuszokon túl, és ez gyors kettéválást eredményezhet. Azok az irodák járnak jól, amelyek megengedhetnek maguknak jelentős AI-beruházást — a példát a Kirkland említése szemlélteti a „500 millió dolláros AI-befektetési bogey”-vel — míg a többiek a kialakuló nyomás hatására konszolidálódás felé kényszerülhetnek.
Új szereplők és a tehetségharc
Ryan Daniels, a Crosby nevű, AI-alapú jogi cég társalapítója és vezérigazgatója arról számolt be, hogy meglepte a nagy irodák, köztük a Kirkland és a Cooley sürgőssége az AI fejlesztésekben. Daniels szerint az ügyfelek valójában azt fizetik meg, hogy „ez a személy úgy tűnik, ért hozzá, és azt mondta, rendben van”, miközben a többi elem „összeomlik egy token költségére”. A cikk szerint azok a cégek, amelyek gyorsabban eljuttatják magukat erre a pontra, előnyhöz jutnak; a következő verseny a jó ítélőképességet nyújtó réteg kontrolljáért folyik majd.
Bloomberg Law szerint a nagy ügyvédi irodák tehetségharcban állnak: egyre több Big Law-i jogász és rutinos szakember vált át AI-alapú, illetve AI-native irodákhoz. Ez a mobilitás tovább erősítheti a kettéválást a piacon.
Következmények és kilátások
A szerkesztői érvelés alapján a mesterséges intelligencia két irányba húzza a jogi szektort: egyes, tőkeerős irodák jelentős beruházásokkal és technológiai fejlesztésekkel megőrizhetik versenyképességüket, míg a kevesebb forrással bírók fúziókkal, konszolidációval próbálják növelni méretüket és pénzügyi stabilitásukat. A short-term költségek és a szükséges hosszú távú tervezés miatt az iparági szabályok, befektetési korlátok és szakmai normák továbbra is befolyásolják a váltás ütemét.
A forrásból idézett szereplők — Rachel Proffitt (Cooley) és Ryan Daniels (Crosby) — álláspontjai azt jelezik, hogy a piac gyorsan újrarendeződhet, és azokat az irodákat súlyos versenyelőnyhöz juttatja majd, amelyek képesek időben és nagyságrendileg beruházni az AI-ba.
