Az Organisation for Economic Co‑operation and Development (OECD) 2026‑os kitekintése rávilágít, hogy a mesterséges intelligencia (AI) terjedésének eddigi feltételezése — a viszonylag olcsó, bőséges villamos energia és zavartalan globális ellátási láncok — veszélybe került a Közel‑Keleten kitört geopolitikai feszültségek miatt. A tanulmány szerint az iráni konfliktus elhúzódása és az ebből adódó energiapiaci sokkok nemcsak drágítják az AI‑üzemeltetést, hanem fizikai korlátokat is szabhatnak a rendszerkapacitás bővítésének.
Mi az OECD fő figyelmeztetése?
- A jelentés kiemeli, hogy az adatközpontok működtetési költségeiben (OPEX) a villamos energia aránya nagy: az OECD adatai szerint az elektromos áram a működési költségek mintegy 60 százalékát teszi ki. Ennek növekedése közvetlenül rontja az új beruházások megtérülését.
- Azokban az országokban, ahol az elektromos hálózat importált fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, a kőolaj és a földgáz árának emelkedése azonnal megjelenik az AI‑infrastruktúra költségeiben.
Energia és gyártás: miért kritikus a Közel‑Kelet?
A chipgyártás és a korszerű informatikai hardverek előállítása rendkívül energia‑ és speciális alapanyag‑igényes folyamat. Az OECD beszámolója szerint:
- A korszerű litográfiai technológiák, tiszta terek (clean rooms) folyamatos hűtése és a precíziós gyártósorok stabil, nagy mennyiségű energiát igényelnek.
- A félvezetők előállításához szükséges bizonyos petrolkémiai anyagok és speciális ipari gázok jelentős részben a Közel‑Keletről származnak. Például a Katarból (Qatar) származó hélium a globális export több mint 35 százalékát adja, és ez a gáz nélkülözhetetlen a chipgyártás bizonyos folyamataihoz.
- A Hormuzi‑szoros esetleges lezárása ezért önmagában is kínálhat olyan ellátási problémákat, amelyek a fejlett chipek kínálatát korlátozhatják.
Logisztika és értéklánc: a szállítási útvonalak szűk keresztmetszetei
A modern AI‑hardverek komponensei globális, határokon átnyúló ellátási láncokban mozognak. Az OECD felhívja a figyelmet, hogy a Közel‑Keleti geopolitikai feszültségek, illetve a Vörös‑tenger és a Perzsa‑öböl körüli forgalmi szűk keresztmetszetek miatt a tengeri és légi fuvarozás költségei jelentősen megemelkedtek, a szállítási idők meghosszabbodtak, ami tovább növeli az adatközpontok építésének és bővítésének költségeit.
Regionális beruházások kockázata
Az öböl menti államok — különösen az Egyesült Arab Emírségek (United Arab Emirates) és Szaúd‑Arábia (Saudi Arabia) — az elmúlt években nagyszabású, több gigawattos adatközpont‑kampuszokat terveztek és finanszíroztak állami forrásokból. Az OECD szerint azonban az elhúzódó konfliktusok ezeknek a projekteknek a leállásához vagy késedelméhez vezethetnek, ami globális szinten lassítaná az AI számítási kapacitásának bővülését.
Már valós következmények is voltak
A tanulmány rámutat, hogy a veszély nem csupán elméleti: 2026 márciusában webszolgáltatási központokat ért dróntámadás az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben (Bahrain), amelyek fizikai sérüléseket okoztak az infrastrukturában és átmenetileg megbénították regionális felhőszolgáltatásokat.
Következmények és javasolt válaszok
Az OECD összegzése szerint, ha a döntéshozók és a technológiai vállalatok nem cselekszenek gyorsan, a közel‑keleti energiaválság tartós gátat szabhat a digitális és AI‑forradalomnak. A szervezet hangsúlyozza a következő intézkedések szükségességét:
- az energiaellátás gyorsított diverzifikálása és a megújuló kapacitások növelése;
- az adatközpontok energiahatékonyságának javítása;
- a kritikus hardvergyártási láncok geopolitikai kockázatoktól való függetlenítése.
Az OECD jelentése szerinti kockázatok a technológiai szektor beruházási döntéseit és a globális AI‑kapacitás ütemét alapvetően befolyásolhatják, különösen, ha a közel‑keleti konfliktusok nem csillapodnak.
