Prievara Tibor angoltanár és oktatási szakértő szerint a mesterséges intelligencia (MI) megkerülhetetlen technológia az oktatásban: ahogy az internet, úgy az MI is adott feltétel — a diákok akkor is használják, ha az iskola nem kéri. Bár Magyarországon magas a használati arány, a szabályozás és a pedagógiai útmutatás még hiányzik, ellentétben olyan országokkal, mint Dél-Korea vagy Finnország.
Prievara hangsúlyozza, hogy az MI nem a tananyag tartalmát változtatja meg (például a Pitagorasz-tétel ugyanaz marad), hanem a tanulás módszertanát. Szerinte hasznos az az MI-használat, amely a tanulást támogatja; káros viszont, ha a technológiát a munka elkerülésére használják. Példaként említi, hogy ha egy diák lemásolja az MI által írt esszét anélkül, hogy feldolgozná, az csalás. Ennek ellenőrzésére trükköket is javasol: egy feladat végére szándékosan olyan elemet írni (például egy Arsenal-játékos, Declan Rice neve), amely gyanús lehet, ha váratlanul felbukkan a gép által generált szövegben.
Kié a felelősség és mit kell tanulniuk a tanároknak?
Prievara szerint a keretek kialakítása elsősorban az oktatási kormányzat felelőssége, de a pedagógusoknak is fejlődniük kell: fel kell ismerniük, ha egy diák MI-t használt, és tudniuk kell, hol a határ az eszköz segítő szerepe és a gondolkodás átadása között. A technológia rendkívüli sebessége komoly kihívás: Prievara és Nádori Gergő közösen írt könyvét sem adták nyomtatásban ki, mert mire megjelent volna, a tartalom egy része elavult volna; ezért egy folyamatosan frissíthető PDF-formátumot választottak.
Ahhoz, hogy egy tanár naprakész maradjon, Prievara napi másfél–két órás önképzést tart szükségesnek. A cél nemcsak az MI-ismeret, hanem az általános digitális írástudás fejlesztése, hogy a pedagógusok ne váljanak "dinoszauruszokká".
Pedagógiai szemléletváltás szükséges
Prievara nem támogatja az egységes, szigorú technikai útmutatók kizárólagosságát: szerinte nem technológiai, hanem pedagógiai paradigmaváltásra van szükség. Ha a tanárok a régi, frontális módszereket gyorsítják fel MI-vel — például csupán látványosabb prezentációkat készítenek —, az nem hoz valódi megújulást. A valódi előrelépés pedagógiai újragondolást követel: a tanári szerepnek és a módszertani arzenálnak kell megváltoznia, hogy az MI ténylegesen képességnövelő eszközzé válhasson.
Prievara saját példáin keresztül is bemutatja, hogyan lehet kreatívan használni az eszközt: programozói tudás nélkül készített 124 interaktív alkalmazást, és MI-vel lehet komplex tanulási helyzeteket — például interaktív tőzsdeszimulációt — létrehozni, ahol a diákok döntéshozatalt, adatfeldolgozást és szövegértést gyakorolnak angol órán.
Mire érdemes használni az MI-t, és hol a veszély?
Szerinte az MI erőssége az, hogy képes olyan, ember számára átláthatatlanul bonyolult folyamatok logisztikáját kezelni, amelyeket papíron vagy manuálisan nehéz lenne megoldani. Ilyen például egy összetett döntéshozatali szimuláció vagy a tananyag személyre szabott gyakorlófeladatokká alakítása. Ugyanakkor figyelmeztet: a technológia statisztikai alapú működése hibákhoz vezethet — lehet, hogy sokszor pontos, de előfordulhatnak súlyos tévedések (például földrajzi tévedések). Ezért a tanári szakmai kontroll elengedhetetlen.
A legveszélyesebb csapda szerinte a látszólagos gyorsaság: az első 70 százalék könnyen elkészül, de az utolsó 10 százalék, amikor a terméket valóban használhatóvá és hibátlanná tesszük, sokkal több időt és energiát igényel. Az MI leveszi a „piszkos munkát” a tanárok válláról, de cserébe erősebb és alaposabb ellenőrzést követel.
Munkaerőpiaci hatások és készségek
Prievara szerint az MI-átrendeződés a munkaerőpiacon sem egyenlően érinti a foglalkozásokat: viszonylagos biztonságban maradnak a fizikai szaktudást igénylő szakmák (például vízvezeték-szerelő, villanyszerelő) és a magas szintű kreatív munkák (például zeneszerző), míg a középszintű adminisztratív és ügyfélszolgálati pozíciók nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A legfontosabb kihívás a diákok motiválása a hosszú távú tanulásra a gyors, generatív eszközök korában, valamint a frusztrációtűrés fejlesztése: az azonnali, középszerű válaszok miatt sokan feladhatják a hosszabb fejlődési folyamatot.
Konkrét környezet: Forbes és HiSchool együttműködés
A cikk a Forbes Magyarország és a HiSchool — középiskolákat támogató alapítvány — együttműködésében készült. Ennek keretében nyolc diák ismerkedhetett meg közelebbről a Forbes szerkesztőségének működésével, majd mindegyikük cikket írt választott témában; a diákok írásait Kis Judit főmunkatárs szerkesztette mint mentor.
Prievara Tibor jelenleg a Budapest Baptista Középiskolában tanít angol nyelvet, korábban az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban dolgozott, és ismert a játékosítás (gamification) hazai szakértőjeként. Munkásságát több rangos elismerés is kíséri, köztük a Digitális Pedagógia Nagykövete cím.
