Idén a magyar gazdaság növekedést mutat: az uniós források felszabadultak, a forint erősödött, sőt az euró bevezetése is újra napirendre került. Ez a hozzaállás példa nélküli optimizmust teremtett a közeli jövővel kapcsolatban. Ugyanakkor a középtávú és hosszú távú kilátások jóval kevésbé biztatóak: Magyarország nemcsak az EU egyik legszegényebb, hanem egyik legsebezhetőbb tagállama is.
Technológiai és gazdasági átalakulásból fakadó veszélyek
Egyrészt az automatizáció és a gyártástechnológiai fejlesztések csökkentik a foglalkoztatást az iparban, másrészt a mesterséges intelligencia (MI) gyors előretörése kockáztatja a szolgáltató szektor munkahelyeit. A magyar szolgáltatóközpontok többsége alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységekre fókuszál, ezért különösen sebezhető az olyan MI-alapú megoldásokkal szemben, amelyek kiváltják az emberi munkát.
A német gazdaság gyengülésének hatása
Magyarország gazdasága az 1990-es rendszerváltás óta erősen integrált a német ipari láncokkal; a német piac visszaesése és piaci pozícióinak romlása így közvetlenül sújtja a hazai export- és beruházási struktúrát. A kínai versenytársak technológiai és ár-érték arányban előretörése, valamint a német kapacitások átalakulása további kockázatokat hoz a magyar beszállítói bázis számára.
Az ázsiai beruházások kettős természete
A keleti nyitás — különösen az ázsiai nagyberuházások — rövid távon élénkítette a gazdaságot és hozzájárult a növekedéshez. Ugyanakkor sok ilyen beruházás alacsony hozzáadott értékű tevékenységeket hozott, és környezeti problémákkal járt. A cikk rámutat: a külföldi beruházások kezelésében fontos a jogkövetés és a környezet- és lakosságvédelmi szempontok érvényesítése, ugyanakkor nem szabad túlzóan korlátozni a beruházásokat ott, ahol azok indokoltak.
Kormányzati felelősség és stratégiaváltás szükségessége
A szerző szerint a jelenlegi gazdasági modellért — amely Magyarországot olcsó gyártó- és szolgáltatóközpontként pozícionálta — az Orbán-kormány visel jelentős felelősséget, mert ez a stratégia idejétmúlt lehet a globális technológiai átalakulás közepette. Az új kormánynak a valós helyzettel kell szembenéznie: pragmatikus szabályozást kell kialakítania, amely egyszerre védi a hazai munkavállalókat és fenntartja az ország vonzerejét a befektetők számára.
Oktatás, munkaerőpiac és vállalati struktúra
A tudásalapú gazdaság építése helyes irány, de nem gyors megoldás: az oktatási reformok hatása évtizedekben mérhető. Magyarország az EU-ban sereghajtó az idegennyelv-tudásban, a hazai KKV-szektor pedig nehezen tud bekapcsolódni a globális értékláncokba külső beruházások nélkül. A munkaerőpiacon a külföldi vendégmunkások jelenléte a legsikeresebb országokban gyakran a legkevésbé vonzó munkaköröket tölti be; ennek mértékét a piacnak kell eldöntenie, megfelelő állami szabályok mellett.
Mit lehet most tenni?
A szerző hangsúlyozza a realizmust: nem az ideális modell megvalósítása a kérdés elsődlegesen, hanem az, hogy mi az, amire ma — akár átmenetileg — építeni lehet. Fenntartani kell a meglévő előnyöket, miközben a kormánynak felelős, átlátható és környezetvédelmi szempontokat is érvényesítő befektetés- és iparpolitikát kell kialakítania. Csak így tud időt nyerni Magyarország ahhoz, hogy válaszokat találjon a technológiai és geopolitikai átalakulásra, és hosszabb távon versenyképesebb pályára álljon.
