Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, újraértelmezi, mit jelent szövetségesnek lenni a mesterséges intelligencia (AI) korszakában. A Fehér Ház számára mostantól az számít, hogy partnerei hogyan tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy az Egyesült Államok „megnyerje” az AI-versenyt.
Mi változik az együttműködésben
Hosszú ideig a közös értékek és biztonsági érdekek szolgáltak a transzatlanti és más nemzetközi szövetségek alapjául. A Trump-adminisztráció szerint ez ma már nem elegendő: az AI egyre inkább gazdasági és katonai erőforrássá válik, és a legkorszerűbb modellek, chipek és az infrastruktúra az amerikai befolyás új eszközeivé alakulnak.
Ennek részeként a kormányzat korlátozza, hogy egyes szövetségesek hozzáférhessenek a világ legerősebb AI-modelljeihez, és szigorúan ellenőrzi az engedélyezési folyamatokat. Ugyanakkor bizonyos, részleges hozzáférést engedélyez — például az Anthropic és a Trump-kormányzat közös Project Glasswing kezdeményezése keretében, amelynek részeként Mythos-hozzáférést terveznek további szervezetek számára több mint 15 országból; ezen kívül Fable is újra elérhetővé vált egyes partnerintézmények számára. A kereskedelemügyi hatóságnak megmarad a joga visszavonni a hozzáféréseket, amikor azt szükségesnek ítéli.
A politikai narratíva
Trump egy interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok „sokkal előrébb jár mindenkinél”, és figyelmeztetett Európát az üzleti ösztönök gyengülésére. Hangsúlyozta példaként, hogy az Egyesült Királyság környezetvédelmi aggályok miatt nem használ ki bizonyos északi-tengeri energiaforrásokat.
Ez az AI-korlátozó politika a szövetségek tranzakciós szemléletének részévé vált: a hagyományos, értékeken alapuló szövetség továbbra is fontos, de mellé új feltételek épülnek, amelyek a technológiai hozzáférést és az ellátási láncokat teszik központivá.
Nemzetközi reakciók és párbeszédek
Az EU részéről Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője azt közölte, hogy a blokk szeretné „intenzívebbé” tenni a tárgyalásokat az Anthropic-kal a Mythos-höz való hozzáférésről Project Glasswing keretében, és közben hozzáférése van a GPT-5.5-Cyber nevű modellhez. Az EU küldöttséget tart fenn az USA-ban, hogy tisztázzák egy jövőbeni technológiai párbeszéd kereteit — beleértve a frontier AI-modelleket, a chip-ellátási láncokat és a kiberbiztonságot —, ugyanakkor Regnier hangsúlyozta, hogy az unió szuverén jogalkotása nem alku tárgya.
Az Egyesült Arab Emírségek részéről Omran Sharaf, az ország fejlett tudományokért és technológiáért felelős helyettes külügyminisztere azt mondta Axiosnak, hogy fontos, hogy „megbízható és stratégiai partnerek” is részt vegyenek a folyamatban, így a szabályok összehangoltan alkalmazhatók legyenek.
Kezdeményezések és ellentmondások
A geopolitikai képen belül az AI határozza meg, mit vár a Fehér Ház a partnerektől: egyszerre tekinti Európát korlátozásnak, elengedhetetlen partnernek és versenytársnak. Az adminisztráció elutasítja az EU által favorizált, biztonságközpontú szabályozási megközelítést, miközben együttműködési megállapodásokat köt a régióval az ellátási láncok biztosítására — például a Pax Silica kezdeményezésben, amelyet az Egyesült Államok vezet.
Ugyanakkor a gyakorlatban az Egyesült Államok ad hoc engedélyezési rendszere saját szabályozási bizonytalanságot teremt: az OpenAI GPT-5.6 modelljének bevezetését a kormányzati aggályok miatt múlt hónapban ütemezetten kellett végrehajtani.
Következmények a szövetségesek számára
A gyakorlatban a legerősebb AI-technológiák esetében a szövetségeseknek el kell fogadniuk, hogy bizonyos helyzetekben csak azok számítanak „megbízható” amerikai partnereknek, akik megfelelnek Washington új feltételeinek. A. J. Bhadelia, a Cohere globális kormányzati és külső kapcsolatokért felelős vezetője arra mutatott rá, hogy a kormányok arra a következtetésre jutnak: részt vesznek Pax Silica-ban és együttműködnek az amerikai ökoszisztémával, ahol lehet, és ahol nem, ott saját megoldásokat építenek.
Összegzés
Az AI gyors előretörése új dimenziót ad a nemzetközi kapcsolatoknak: a technológiai hozzáférés és a kritikus ellátási láncok mostantól kulcsfontosságú elemei annak, hogy ki számít szövetségesnek. A Trump-adminisztráció gyakorlata megmutatja, hogy a hagyományos értékkoherencia mellett a technológiai és ipari feltételek is meghatározzák a bizalom feltételeit.
